Tudósok tudják,, Egyre biztosabban tudják a kutatók előrejelezni a járványhullámokat
Egyre biztosabban tudják a kutatók előrejelezni a járványhullámokat Origo Többek között ezekre fókuszált az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amely a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjával együttműködésben szervezett konferenciát Pécsett.
Balogh Krisztina Ausztriában pár nappal ezelőtt sikerült lencsevégre kapni úgynevezett halójelenségeket. Igazi különlegességnek számít, mert csak nagyon ritkán fordul elő — számolt be az esetről az Országos Meteorológiai Szolgálat közösségi oldalán. A Moilanen-ívet a felfedezőjéről, Jarmo Moilanen finn kutatóról nevezték el.
Egyre pontosabb előrejelzések készülnek Már meghaladta a kétszázat az elmúlt másfél évben a magyar kutatók által publikált, magas szintű tudományos közlemények száma az új koronavírus témájában, de a munka nem állhat meg.
A konferencián elhangzott: Magyarország időben észlelte és jelezte a második járványhullám elindulását, ami annak köszönhető, hogy példaértékű összefogás alakult ki az országban a tudósok között. A szakemberek mintegy másfél éve egy emberként küzdenek a járvány ellen, az emberek egészsége érdekében.
Kiemelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium Járvány-matematikai és Epidemiológiai Projektjét, amelynek a COVID pandémia epidemiológiai elemzése tudósok tudják, feladata, továbbá a terjedés matematikai modellezése, előrejelzések készítése annak érdekében, hogy a döntéshozóknak támogatást nyújtson az adatvezérelt, bizonyítékokon alapuló döntéshozatalban. A projekt hazánkban egyedülálló és ismerkedés bécs jobs kezdeményezés abban, mert többféle, speciális kompetenciájú szakember munkáját tudósok tudják, — hangsúlyozta az innovációs és tudósok tudják, miniszter.
A szakember hangsúlyozta: Magyarország önellátóvá vált a védekezéshez szükséges eszközök jelentős részéből.
A hazai koronavírus kutatás legfontosabb irányai A kutatók az egész napos, a COVID-dal kapcsolatos eredményekre fókuszáló konferencián hangsúlyozták: kemény időszak áll mögöttük, de tudják, hogy a munkájuknak még nincs vége, miközben az oltási kampányt mindenképpen folytatni kell. A célunk a SARS-CoV-2 kórokozó jobb megismerése: a fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálatok, lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint hatékony gyógyszer és gyógymódok kifejlesztése — mutatott rá a koronavírus kutatásokkal kapcsolatos laboratóriumi eredmények kapcsán Prof.
Hozzávetőlegesen ismert vagy újonnan szintetizált hatóanyag és egyéb vegyület, antitest tesztelése folyik a pécsi laborban, amiben több kutatóintézettel és kutatás-fejlesztési vállalattal dolgozunk együtt — mutatott rá dr.
Jakab Ferenc.
Jakab professzor emlékezetetett: az országban elsőként a világ első 10 országa között megszekvenálták a vírus genomját egy teljesen új, általuk optimalizált módszerrel.
Ahogy rámutatott, a hazai járványtani jelenségek utólagos megértése segít a főbb folyamatok feltárásában és a következő járványhullámok kezelésében. Nemzetközivé teszik a kutatásokat A szakemberek emlékeztettek rá, hogy amikor kitört az új koronavírus-járvány a világon, az emberiségnek semmiféle gyógyszere nem volt ellene.
Jelenleg is folynak a kutatások és kísérletek, ám ezek közös jellemzője, hogy ezt valahol, valamikor embereken is ki kell próbálni. A hatóanyag emberen történő alkalmazására azonban csak szigorú előírások szerint lefolytatott laboratóriumi és állatkísérletek preklinikai vizsgálatok után kerülhet sor.
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Kovács L. Gábor, a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora előadásában, amelyben a koronavírus kutatásokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokat helyezte a fókuszba.
Tudósok - Konyhakoncert
Verseny indult az egyes országok között: hasonló vizsgálatok zajlanak szomszédos országokban anélkül, hogy azok tudnának egymásról. A humán klinikai vizsgálatok eredményei jelentős hatással vannak a klinikai orvostudomány fejlődésére.
Céljuk a gyógyszeres terápia fejlődése, egyre hatásosabb és biztonságosabb gyógyszerek kifejlesztése.
