Gyönyörű nő találkozása. „Nem elég, hogy szép vagy, még panaszkodsz is!” – Egy jó külsejű nő és az előítéletek - WMN

Ábrahám és utódai iránt mindörökre.

Account Options

Nem részleteiben pontos, a szöveghez szó szerint kötődő ábrázolás, hanem szellemében, tartalmában, érzésvilágában azonos vele. A festményen minden, a két szent nő, a növények, a táj és a tárgyak együtt - miként Mária mondja - az Urat magasztalják. Ez a festmény tartalma, legbensőbb mondanivalója. E tartalom kifejezésének, árnyalt, érzelemmel telített, a konkrét történéshez igazított bemutatásának eszközei a testtartások, taglejtések, pillantások, a felhevülten lebbenő drapériák éppúgy, mint a szemet gyönyörködtetően megfestett virágok és zöld növények, a kényszeredetten tekeredő kopár fák, vagy a háttér építményei és a távolban kéklő hegyek.

Neked ajánljuk

Mária és Erzsébet nem a városban, Zakariás házában, hanem a természetben, mintegy útközben találkoznak. A karcsú, magas Mária kecses S-vonalban hajló testtel áll Erzsébet előtt.

A mell vonaláig szűk, onnan a bal oldalon párhuzamos, a jobb oldalon a behajlított térdnek megfelelően megtört redőkben leomló rózsaszín ruhát visel.

Derekán arannyal átszőtt öv, mely áldott állapotát hangsúlyozza.

Legfrissebb

Kék köpenye válláról lecsúszott. A bal oldalon könyökével hóna alá szorítja azt, jobb karján bő redőket vetve emeli fel. A fején körbetekert, leheletfinom lilával árnyékolt fehér fejkendő feje mögül előre, majd karja alatt átvezetve hosszan, hullámzó redőkben lebben lendületesen hátra. Nem szél lebbenti azt, nem is Mária mozgását követi.

Önmagáért való, a lelkiekre, a találkozás okozta érzelmi felindultságra utaló dekoratív motívum. A kendő alól göndör fürtökben hátraomló aranyszőke haj az ártatlan, tiszta szépség megjelenítője.

Ma van Izsó napja!

Erzsébet kissé meghajolva lép a Megváltó anyja elé. Válláról lecsúszott piros köpenyét bal könyökével fogja fel. Szürkés tónusú ruhát visel, amely alól dekoratívan redőzött, arannyal festett bő ruhaujjak látszanak ki. A hajat egészen eltakaró, barnával modellált gyönyörű nő találkozása itt is hosszan, a vállon megtörve omlik hátra.

Erzsébet kézmozdulatai a bibliai elbeszélést megjelenítő képi metaforák. Értelmezői a külső, epikus értelemben vett történésnek, és tükrözői a lelki folyamatoknak. Keresztelő Szent János ugyancsak áldott állapotban lévő, Máriánál idősebb gyönyörű nő találkozása, jobb kezének természetes könnyedségű mozdulatával emeli csókra Mária bal kezét. Kecsesen hosszúra nyújtott mutatóujjával szinte alátámasztja az ernyedten előrehajló csuklót, míg a kezet szinte csak behajlított ujjainak hegyével érinti.

Az ernyedt kéztartás, a csuklónál való támasztás olyan jelentéshordozó taglejtés, melyet a festő a Kálvária-jeleneten is felhasznált.

Az ifjú tanítvány, János támogatja ezzel a csuklót tartó mozdulattal a lehanyatló kezű Máriát.

Tartósan szép, divatos kiegészítő

Míg ott a fájdalommal teli gyámolítás, az együttérző segítség, addig a Vizitáció-képen a szeretetteljes hódolat kifejezője e mozdulat. Erzsébet Mária keze fölé hajol, de ajkaival nem érinti azt. A kézcsók jelzésszerű, gesztusértékű marad.

Az asszonyok között áldottat illeti vele. Lám, ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék", hangzanak Mária szavai. M S mester festményén azonban a szent nők nem boldogok, inkább meghatottak, talán kissé szomorúak is.

• WMN Olvasási idő kb.
• Látszott rajtuk, hogy nagyon kedvelik egymást, mert végig szorosan összesimultak.
• Nők és ékszerek. A tökéletesség és elegancia találkozása | Igazgyöngy ékszerek | Buka Jewelry
• Гиральду.
• Возможные последствия полученного известия словно пулей пронзили Джаббу.
• Süket társkereső elnémítja a pof társkereső
• Похоже, он не передал ничего хотя бы отдаленно похожего на набор букв и цифр - только список тех, кого ликвидировал.

Nem néznek egymásra, szavaik nem egymáshoz szólnak. A mintaképek közül ennek a hangulatnak megfelelően válogatott a festő.

Erzsébet alakjának feltehetően egy siratás-jelenetből, talán Rogier van der Weyden firenzei festményéről, kiemelt János evangélista-figura volt az előképe.

Innen eredhetnek az arcvonások és a kézcsókolás motívuma is. A testtartásnak igen közeli párhuzamai Schongauer okos és balga szüzei, ahol a fejkendő jellegzetes vonalvezetésű motívuma is megjelenik. Mind a könnyed testtartást, mind a ruházat formáit és szerepét tekintve a legközelebbi analógia - előkép, vagy később készült utánérzés - M Z mester nürnbergi rajzának Fortuna-alakja.

Вы временно заблокированы

Távolabbi a hasonlóság a fiatal Dürer aktábrázolásaival. Minden bizonnyal ismerte ezeket a metszeteket a festő és azok tanulságait az alakrajzolásban és bizonyos részletek, kézmozdulatok megformálásában hasznosította. Szellemében azonban távol maradt tőlük. Végül pedig Veit Stoß példáját kell említeni.

A krakkói Mária-oltár Kálvária-domborművén a bal oldalon álló két nőalakot, elsősorban a taglejtések jelentéshordozó, epikus és egyben lelki tartalmakat kifejező és közvetítő szerepét tekintve; és a Noli me tangere-jelenetet, elsősorban a drapériák formálása tekintetében.

Magdolna hosszan hátralebbenő, hármas sziromformában végződő fejkendője a domborművön éppúgy önmagáért való, önállóan értelmezhető, elsősorban a történés rendkívüliségét, érzelmi felfokozottságát kifejező elem, mint a hozzá formájában és szerepében is nagyon hasonló kendő, amely a Vizitáció Máriájának fejéről omlik alá.

E két, nemcsak a formai megoldásokat, hanem az oly fontos jelentéshordozó elemeket tekintve is igen közeli párhuzam ismét a szenvedéstörténetből, illetve a közvetlenül azt követő eseményekből kiragadott, nem örömteli szereplő. A Vizitáció-tábla Máriájának szomorúságához ezek a közvetítések is hozzájárulhatnak.

Feke Pál újra szerelmes: ez a gyönyörű nő a választottja – fotó

Ugyanígy a szenvedéstörténetre utalnak az alakokhoz képest igen nagy méretű virágok. A bal oldalon, természethűen megfestett zöld levelekkel, egy gyönyörűen kinyílt - éppen Mária gyönyörű nő találkozása sziromforma drapériája és ruhájának hátranyúló redői közé beillesztett - kék virággal és bimbókkal ábrázolt írisz látható iris germanica.

Sötétebb vonalakkal jelezte a festő a virág léggyökereit. Fontos jellemzője ez a növénynek, hiszen gyökeréből az ókor óta készítettek balzsamokat és gyógyszereket.