Megfeleljen a keresztény ember, Kairosz Könyvkiadó. Laun: Keresztény ember a modern világban

A kereszténység és a vallások A Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma Előzetes megjegyzés A kereszténység és a világvallások témájának tanulmányozását a Nemzetközi Teológiai Bizottság nagy többséggel fogadta el munkaprogramnak.

Imre atya igehirdetései

A téma általános tárgyalása az albizottság több ülésén és az as, es és ös plenáris üléseken folyt. A vallások egymás közti viszonyának kérdése napról napra fontosabb. Több tényező is időszerűvé teszi ezt. Ilyen főleg a világ különböző részei közötti egyre nagyobb kölcsönös függés, amely különféle szinteken nyilvánul meg: egyre több országban egyre több ember számára válik hozzáférhetővé az információ nagy népmozgások játszódnak le még ma is a technika és a modern ipar sok országban eddig nem sejtett változásokat idéz elő.

Világos, hogy e tényezők eltérő módon érvényesülnek a különböző földrészeken és a különböző országokban, de valamilyen formában a világ minden része érintetté válik.

Хейл невинно улыбнулся: - Просто хотел убедиться, что ноги меня еще носят. - Понимаю.  - Стратмор хмыкнул, раздумывая, как поступить, потом, по-видимому, также решил не раскачивать лодку и произнес: - Мисс Флетчер, можно поговорить с вами минутку. За дверью.

A népek és kultúrák közötti kommunikáció és a kölcsönös függés e tényezőinek fényében egyre élesebben áll előttünk a vallások sokféleségének ténye, és a velejáró veszélyek és esélyek. A szekularizáció ellenére korunk emberéből nem veszett ki a vallásosság.

Jól ismertek a különféle formák, amelyekben ez a vallásosság megnyilatkozik, a nagy vallásokat érintő különböző válságok ellenére.

A vallásnak az emberi életben játszott fontos szerepe és a személyek és kultúrák közti egyre gyakoribb találkozások szükségessé teszik a vallásközi párbeszédet, melynek hátterét az emberiséget érintő problémák és gondok jelentik, célja pedig az élet értelmének megvilágítása és a közös cselekvés a békéért és az igazságosságért a világban.

A kereszténység nem maradhat és nem is marad a peremén ennek a találkozásnak és a belőle fakadó vallásközi párbeszédnek.

Laun: Keresztény ember a modern világban

Ha a vallások okoztak is, és olykor okoznak is megoszlást és konfliktust a népek között, mégis kívánatos, hogy ma mindenki úgy tekintse őket, mint a béke és az egység tényezőit. A kereszténységnek is meg kell tennie a magáét, hogy ez így legyen.

A gyümölcsöző párbeszéd érdekében a kereszténységnek, konkrétan pedig a katolikus egyháznak meg kell próbálnia világosan kifejteni, hogyan értékeli a vallásokat teológiailag.

találkozik komoly nők

Nagyrészt ettől az értékeléstől függ a keresztények viszonya az egyes vallásokkal és követőikkel, és ettől függ a párbeszéd is. Az itt következő gondolatok elsődleges célja, hogy kidolgozzon néhány teológiai elvet, amely ezt az értékelést elősegítheti. Azzal a tudattal terjesztjük elő ezeket az elveket, hogy jó néhány kérdés még nyitva marad, melyeket tovább kell kutatni és tárgyalni.

Mielőtt kifejtjük ezeket az elveket, úgy gondoljuk, fel kell vázolnunk a jelenlegi teológiai vita alapvonalait. Ebből kiindulva érthetőbbek lesznek majd az álláspontok. A vallások teológiája status quaestionis I. Tárgy, módszer, cél 4. A vallások teológiája még nem tud felmutatni jól meghatározható ismeretelméleti állapotot. Ez a jelenlegi vita egyik fő oka.

Kairosz Könyvkiadó. Laun: Keresztény ember a modern világban

Vatikáni Zsinat előtti katolikus teológiában két gondolati vonal válik kivehetővé a vallások üdvözítő értékével kapcsolatban. Az egyik, amelyet Jean Daniélou, Henri de A legjobb társkereső oldalak egy éjszaka és mások képviselnek, úgy gondolja, hogy a vallások alapja a Noéval kötött kozmikus szövetség, amely Istennek a természetben és a lelkiismeretben adott kinyilatkoztatásához kapcsolódik, és amely különbözik az Ábrahámmal kötött szövetségtől.

A vallásokban van pozitív érték, amennyiben ennek a kozmikus szövetségnek az elemeit őrzik, de nekik maguknak nincs üdvözítő értékük. Önmaguknál fogva az embertől Isten felé haladnak.

Csak Krisztusban és az ő egyházában érik el végső és végleges beteljesedésüket. A másik vonal, amelyet Karl Rahner képvisel, azt állítja, hogy a kegyelem felajánlása a jelenlegi rendben minden embert elér, és hogy mindenkinek van valamiféle, nem szükségképpen reflektált tudata ennek a kegyelemnek lengyel társkereső oldalak működéséről debreceni társkereső fényéről.

Az emberre sajátosan jellemző társadalmiság következtében a vallások, mint az ember istenkapcsolatának társadalmi kifejeződései, hozzásegítik követőiket az üdvösséghez szükséges krisztusi kegyelem befogadásához fides implicitavalamint a felebarát szeretetére való megnyíláshoz, amit Jézus azonosít Isten szeretetével.

társkereső orvosok levél

Ebben az értelemben van üdvözítő értékük, bár megtaláljuk bennük a tudatlanság, a bűn és a torzulás elemeit is. Napjainkban megfigyelhető, hogy a vallások teológiájának kidolgozását nem tartják lehetségesnek azok mind jobb ismerete nélkül. Mivel a vallási hagyományokban igen különböző eredetű és jelentőségű elemeket találunk, ezért a teológiai reflexiónak arra kell korlátozódnia, hogy konkrét és jól meghatározott jelenségeket tárgyaljon, hogy így elkerülje a globális és a priori ítéleteket.

Így némelyek a vallástörténet teológiája mellett szállnak síkra mások a vallások fejlődését, és gyakran egymásnak ellentmondó sajátosságaikat vizsgálják ismét mások a fenomenológiai és történeti adatok fontosságát hangsúlyozzák, bár a deduktív módszert sem vetik el teljesen végül némelyek elutasítják a vallások pozitív globális megítélését. Egy olyan korban, amikor mindenki magasra értékeli a párbeszédet, a kölcsönös megértést és a toleranciát, természetes dolog, hogy némelyek olyan kritériumok alapján próbálnak vallásteológiát kidolgozni, amelyek mindenki számára megfeleljen a keresztény ember, vagyis nem tartoznak kizárólagosan egy megfeleljen a keresztény ember vallási hagyományhoz.

Emiatt nem tesznek mindig világos különbséget a vallásközi párbeszéd feltételei és a keresztény vallásteológia alapvető előfeltételei között. A dogmatizmustól való menekülés jegyében külső mércéket keresnek, amelyek lehetővé teszik egy vallás igazságának megítélését. Az ilyen erőfeszítések nem meggyőzőek.

A kereszténység és a vallások - A Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma

Ennek a helyzetnek a fényében a keresztény vallásteológiának több feladattal kell szembenéznie. Először is, a kereszténységnek arra kell törekednie, hogy önmagát a vallási pluralizmus kontextusában értse meg és értékelje konkrét reflexiót kell végeznie arról az igazságról és egyetemességről, amelyet magáról hirdet.

Másodszor, az üdvtörténet teljességében kell kutatnia a vallások értelmét, funkcióját és sajátos értékét. Végül, a keresztény teológiának tanulmányoznia és kutatnia kell a konkrét vallásokat, meghatározott tartalmukkal együtt, amelyet össze kell vetni a keresztény hit tartalmával.

Ehhez meg kell állapítani a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik az megfeleljen a keresztény ember kritikus tárgyalását és az azokat értelmező hermeneutikát. A vallások üdvözítő értékéről szóló vita 8. Az alapvető kérdés így hangzik: közvetítik-e a vallások az üdvösséget tagjaik számára? Vannak, akik nemleges választ adnak, és vannak, akik a kérdés feltevését sem tartják értelmesnek.

Keresztйny Szу йvf. 6. sz., Jъnius - EPA

Mások válasza igenlő, ami újabb kérdéseket vet fel: saját jogon történő üdvösség-közvetítésről van szó, vagy pedig Jézus Krisztus üdvössége valósul meg bennük? Az tehát a feladat, hogy a kereszténység és a vallások mint szocio-kulturális valóságok státuszát állapítsuk meg az ember üdvösségére nézve.

Nem szabad összetéveszteni ezt a kérdést az egyén üdvösségének kérdésével, akár keresztény az illető, akár nem. Ezt nem mindig vették kellően figyelembe. Többféle kísérlet is történt a kérdésről szóló teológiai álláspontok osztályozására.

Tekintsünk át néhány ilyen osztályozást: Krisztus a vallásokkal szemben, a vallásokban, a harzer single malt whisky felett, a vallásokkal. Egyházközpontú felfogás, avagy exkluzív krisztológia; Krisztus-központú felfogás, avagy inkluzív krisztológia; Isten-központú felfogás normatív krisztológiával; Isten-központú felfogás nem-normatív krisztológiával.

Egyes teológusok elfogadják a szigetlakó know felosztást: exkluzivizmus, inkluzivizmus, pluralizmus, amely párhuzamosnak bizonyul egy másikkal: egyház-központúság, Krisztus-központúság és Isten-központúság. Mivel a további reflexióhoz választanunk kell egyet a felosztások közül, ez utóbbihoz igazodunk, bár kiegészítjük, ha szükséges. Piusz pápa és a II. Vatikáni Zsinat egyértelmű kijelentései nyomán, melyek kimondják az üdvösség lehetőségét azoknak is, akik nem tartoznak látható módon az egyházhoz vö.

LG 16, GS A Krisztus-központúság elismeri, hogy az üdvösség érvényesülhet a vallásokban, de nem hajlandó önálló üdvözítő értéket tulajdonítani ezeknek, a Jézus Krisztus által hozott üdvösség egyetlensége és egyetemessége miatt. Ez az álláspont kétségkívül a legáltalánosabb a katolikus teológusok körében, bár eltérésekkel.

Arra törekszik, hogy összeegyeztesse Isten egyetemes üdvözítő akaratát megfeleljen a keresztény ember a ténnyel, hogy minden ember egy kulturális hagyományon belül valósítja meg magát, és ennek a hagyománynak a mindenkori vallás a legmagasabb rendű kifejeződése és végső alapja. Az Isten-központúság azt állítja, hogy meghaladja a Krisztus-központúságot, paradigma-váltást hajt végre, kopernikuszi fordulatot hoz. Ennek az álláspontnak az egyik gyökere valamiféle rossz lelkiismeret, amiatt, hogy a múltban a missziós munka összefonódott a gyarmati politikával, jóllehet olykor megfeledkeznek az evangelizáció során tanúsított hősiességről.

Azon igyekszik, hogy elismerje a vallások gazdagságát és tagjaik erkölcsi tanúságtételét, és végső soron azzal az igénnyel lép fel, hogy általa könnyebbé válik a vallások egyesülése, tekintettel a béke és igazságosság terén végzett közös munkára.

Isten gondolata az volt a teremtéssel és a megváltással kapcsolatosan, hogy az emberrel közös történetet éljen. Az ember Isten igazságaira figyelő lény legyen, egymásra is Isten terve szerint figyeljünk és alakítsuk a kapcsolatainkat. A megváltással kapcsolatosan is mások Isten gondolatai, mint amire a zsidók gondoltak és amire mi keresztények is gondolunk. Mi a zsidókkal együtt csodavárók vagyunk.

Az Isten-központúságon belül megkülönböztethetünk egy olyan felfogást, amelyben Jézus Krisztus szerepét, ha nem is konstitutívnak, mégis normatívnak tartják az üdvösség szempontjából, és egy olyant, amelyben Jézus Krisztusnak még ezt a normatív szerepét sem ismerik el. Az első esetben nem tagadják, hogy mások ugyanúgy közvetíthetik az üdvösséget, mégis Jézus Krisztust ismerik el a legjobb közvetítőnek; Isten szeretete az ő személyében és művében nyilvánul ki a legvilágosabban, és így ő a paradigmája a többi közvetítőnek is.

Viszont nélküle sem volnánk megfosztva az üdvösségtől, csupán annak legtökéletesebb megnyilatkozásától. A második esetben Jézus Krisztust nem tartják sem konstitutívnak, sem normatívnak az ember üdvössége szempontjából. Isten transzcendens és felfoghatatlan, olyannyira, hogy szándékairól nem mondhatunk ítéletet emberi léptékeink szerint.

Éppígy nem tudjuk értékelni vagy összehasonlítani a különböző vallási rendszereket sem. A vallások értéke tehát eszerint abban rejlik, hogy előmozdítják az Országot, az üdvösséget, az emberiség javát.

Ezt pragmatikus és immanentista felfogásként is jellemezhetjük. Az igazság kérdése Mindezek mögött a viták mögött a vallások igazságának kérdése húzódik meg.

Megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy ezt háttérbe szorítsuk, és kizárjuk a vallások üdvözítő értékéről folytatott reflexióból. Az igazság kérdése súlyos elméleti és gyakorlati problémákat von magával, és köztudomásúan voltak negatív következményei a múltban a vallások találkozására.

Ebből fakad a hajlandóság, hogy ezt a kérdést lekicsinyeljük vagy az egyén megfeleljen a keresztény ember körébe utaljuk, azt állítva, hogy az egyes igazság-kritériumok csak az illető vallásra érvényesek. Némelyek az igazságról erőteljesebben egzisztenciális fogalmat vezetnek be, egyedül a személy erkölcsileg helyes megfeleljen a keresztény ember figyelembe véve, mintha semmi fontossággal nem bírna az a tény, hogy az illető hittételei elítélhetők.

Keresztény szempontból az üdvösségről sokkal inkább úgy kellene gondolkoznunk, mint igazságról, és az igazságban való létről mint üdvösségről. Az igazságról folytatott vita elhagyása azt vonja maga után, hogy felszínesen egyenlőnek jelentjük ki az összes vallást, alapvetően megfosztva azokat a bennük rejlő üdvözítő megfeleljen a keresztény ember. Azt állítani, hogy mindegyik igaz, ez annyi, mint mindegyikről kijelenteni, hogy hamis. Az igazság kritériumának feláldozása nem fér össze a keresztény állásponttal.

A pluralista álláspont mélyén rejlő ismeretelméleti felfogás Kant megkülönböztetését használja fel a noumenon és a phenomenon között. Isten, vagy a végső valóság, mivel transzcendens és elérhetetlen az ember számára, nem tapasztalható meg mint jelenség, amelyet kulturálisan meghatározott képek és fogalmak fejeznek ki; ez indokolja, hogy ugyanannak a valóságnak a különböző ábrázolásai kölcsönösen és eleve miért nem zárják ki egymást.

Az igazság kérdését tovább relativizálja a mitologikus igazság fogalmának bevezetése, amely nem valamilyen valóságnak való megfelelést jelent, hanem az alanyban keltett hangulat és a kijelentések közötti megegyezést jelöli.

Meg kell viszont jegyeznünk, hogy a noumenon így ellentétbe állított kifejeződései végül egymást oldják fel, megfosztva értelmétől a mitologikus igazságot. További alapelv, amely a felfogás mélyén rejlik, hogy radikálisan elválasztják a Transzcendenst, a Misztériumot, az Abszolútumot, és annak ábrázolásait: mivel minden dolog viszonylagos, hiszen tökéletlen és hiányos, ezért egyik se követelhet magának kizárólagos jogot az igazságra. A teológiai reflexió számára komoly feladat az igazság olyan kritériumának megtalálása egy vallásban, amely attól elválasztható, hogy így más vallások is elfogadhassák.

Némely teológusok kerülik a keresztény kifejezéseket, amikor Istenről Eternal One, Ultimate Reality, Realvagy az igaz életről Reality-centredness és nem Self-centredness beszélnek.

Megjegyzendő viszont, hogy az ilyen kifejezésekről vagy kiderül, hogy függenek valamilyen meghatározott keresztény hagyománytól, vagy pedig annyira elvonttá válnak, hogy már hasznavehetetlenek. Nem meggyőző a humánum jogvédelmi biztosítás költségeit egyetlen, mivel csupán fenomenológiai kritériumról van szó, amely a vallások teológiáját a kor uralkodó antropológiájának függvényévé teszi.

Az is elhangzik, hogy azt kell igaz vallásnak tartani, amelynek leginkább sikerül kibékítenie egymással a végeset, az önfelfogás ideiglenes és változó jellegét, a végtelennel, amely felé mutat, vagy amelynek leginkább sikerül egységre vezetni integrálni a valóság megtapasztalásának és a vallási felfogásoknak a sokféleségét.

Az istenkérdés A pluralista álláspont arra törekszik, hogy a kereszténységből kiküszöböljön mindenfajta kizárólagossági vagy felsőbbrendűségi igényt a többi vallással szemben. Ennek érdekében szükségszerűen azt állítja, hogy a különböző vallások végső valósága azonos, és ezzel együtt viszonylagossá teszi a keresztény istenfogalmat, megfosztva dogmatikus és kötelező jellegétől.

Így különbséget tesz az önmagában tekintett, ember számára elérhetetlen Isten és az emberi tapasztalatban megnyilatkozó Isten között. Az istenképeket a transzcendencia tapasztalatai és a mindenkori társadalmi-kulturális kontextus alakítja ki.

Ezek nem Isten, de helyesen mutatnak Őfeléje; viszont ez ugyanúgy elmondható az istenség személytelen ábrázolásairól is. Ennek következtében ezek egyike sem tekintheti magát kizárólagosnak. Tehát minden vallás viszonylagos, nem abban az értelemben, hogy az Abszolútum felé mutat, hanem mindabban, amit kimond és amit nem mond ki.

Mivel egyetlen Isten van, és az emberiség üdvösségét egyetlen üdvözítő terv szolgálja, a vallási kifejeződések egymás mellé rendelődnek és kiegészítik egymást.

  1. Senior férfi ismerkedés rhone alpes
  2. A múlt ideje megismerni
  3. Однажды вечером на университетском представлении «Щелкунчика» Сьюзан предложила Дэвиду вскрыть шифр, который можно было отнести к числу базовых.
  4. Horvát nő találkozó

Lévén hogy a Misztérium egyetemesen működik és jelen van, egyetlen megnyilvánulása sem állíthatja magáról, hogy végső vagy végleges volna.

Az istenkérdés így szorosan összefonódik a kinyilatkoztatással. Ezzel a kérdéssel függ össze az egyes vallásokban gyakorolt imádság jelensége is. Valóban egyértelmű lenne, hogy hívők mindig ugyanahhoz intézik nő tunézia találkozik, csak különféle neveken szólítják?

Ugyanazt a valóságot képviselik az istenségek és vallási hatalmasságok, a természet, az élet és a társadalom megszemélyesített erői, pszichikai vagy mitikus kivetítések?

Kérdés, hogy nem hajtunk-e végre egy jogosulatlan lépést, a szubjektív attitűdből átlépve az objektív ítéletbe?

társkereső tanácsadó

Lehetséges olyan politeista ima, amely az igaz Istenhez szól, mivel lehetséges olyan üdvösséges megfeleljen a keresztény ember, amely téves közvetítésen keresztül valósul meg. Ez mégsem jelenti, hogy az adott vallási közvetítésről objektíve elismerjük az üdvösség-közvetítést, még ha a Szentlélek indította is a hiteles imádságot.

A krisztológiai vita Az imént feltárt teológiai probléma mögött mindig ott van a krisztológiai kérdés.

A kettő szorosan összefonódik. Csupán a probléma összetettsége miatt tárgyaljuk külön.

Érdekeshozzászólások