Az emberek megismerjék a szétválasztás után. Magyarországi Tanácsköztársaság – Wikipédia

.: NMH - Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság :.

A hit és az ész fides et ratio két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére. Maga Isten oltotta az emberek megismerjék a szétválasztás után emberek elméjébe a törekvést, hogy meg akarják ismerni az igazságot és az emberek megismerjék a szétválasztás után, és Istent megismerve és szeretve eljuthassanak önmaguk teljes igazságához vö.

Kiv 33,18; Az emberek megismerjék a szétválasztás után 27 [26],89; 63 [62],23; Jn 14,8; 1Jn 3,2. Mind Keleten, mind Nyugaton fölismerhető egy út, mely évszázadok során egyre előbbre vitte az emberiséget az igazsággal való találkozáshoz és foglalkozáshoz.

Ez az út az egyes emberek öntudatában bontakozott ki és nem is történhetett másként: minél inkább megismeri az ember a körülötte lévő valóságot és a világot, annál inkább fölismeri a maga egyedülálló voltát, s közben egyre sürgetőbbé válik számára a dolgok és saját léte értelmének kérdése.

Ezért minden, ami ismeretünk tárgyaként elénk kerül, életünk része lesz. Ha beletekintünk az ókori történetírók műveibe, világossá válik, hogy a Föld legkülönbözőbb tájain, ahol nagyon eltérő kultúrák éltek, ugyanabban az időben ugyanazok az emberi életet jellemző alapkérdések merültek föl: Amikor megismerkedett a szeretet vagyok én?

Honnan jövök és hová megyek? Miért van a rossz? Mi lesz a jelen élet után? E kérdések megtalálhatók Izrael szent Írásaiban is, fölmerülnek a Védákban éppúgy, mint az Avesztában, de megtaláljuk őket Konfuciusz és Lao-Cse írásaiban éppúgy, mint Tirthankara és Buddha beszédeiben. Föltűnnek Homérosz költeményeiben, valamint Euripidész és Szophoklész tragédiáiban éppúgy, mint Platón és Arisztotelész filozófiai értekezéseiben.

E kérdések közös forrása a dolgok értelmének keresése, mely kezdettől fogva él az emberi lélekben: a rájuk adott választól pedig függ az ember egész életét meghatározó irányulás. E kereséstől az Egyház nem maradt és nem is maradhat távol.

Az embernek sokféle képessége van arra, hogy az igazság megismerésében előbbre jusson, s így a tulajdon létezését egyre emberibbé tegye. Kiemelkedik közülük a filozófia, mely közvetlenül segít az élet értelmére vonatkozó kérdés megfogalmazásában és a válasz körvonalazásában: tehát az emberiség egyik legnemesebb feladatát jelenti.

A filozófia megjelenése és kibontakozása valóban épp arra a korra esik, amikor az emberek kezdtek a dolgok alapja és célja után érdeklődni. A filozófia különböző módokon és formákban mutatja, hogy az igazság utáni vágy az emberi természethez tartozik. Elméjének természetes tulajdonsága, hogy a dolgok okai után kérdez, és a lassanként adódó válaszok olyan formát öltenek, mely nyilvánvalóvá teszi az emberi kultúrák egymást kiegészítő voltát.

A tény, hogy a filozófia nagyon erősen hatott a nyugati kultúrák kialakulására és fejlődésére, nem feledtetheti társkereső 56 azt a befolyást, melyet a keleti életfelfogásokra gyakorolt.

Minden népnek megvan ugyanis a maga ős-bölcsessége, mely a kultúrák valós gazdagságaként arra törekszik, hogy kifejeződjék és főként filozófiai gondolatokban érlelődjék.

Magyarországi Tanácsköztársaság

Mennyire igaz ez, mutatja, hogy a filozófia bizonyos alapformája azokban az alapelvekben is kimutatható, melyeket loriot menyasszonyok társadalmi élet szabályozásában a nemzeti és nemzetközi törvényhozás követ. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy egy-egy név mögött különféle jelentések rejtőznek.

Ezért szükséges egy fogalomtisztázó bevezetés. A vágytól késztetve, hogy az élet végső igazságát fölfedezze, próbálja az ember megszerezni azokat az egyetemes ismereteket, melyek lehetővé teszik, hogy jobban megérthesse és megvalósíthassa önmagát. Ezen alapfogalmak a csodálkozásból fakadnak, melyet a teremtés szemlélése ébreszt az emberben: ámulat fogja el, az emberek megismerjék a szétválasztás után fölfedezi, mennyire része a világnak, s mennyi kapcsolat fűzi másokhoz, akik hozzá hasonlók, s akikkel sorsközösségben van.

Itt kezdődik az út, mely egyre újabb megismerési területek fölfedezésére vezet. A csodálkozásra és csodálásra képtelen ember terméketlen ismétlődésekbe fullad, s lassanként képtelenné válik az igazán személyes életre. Az emberi értelem sajátos, spekulatív gondolkodási képessége hozzásegít ahhoz, hogy a filozofálás révén pontos ismeretekhez jussunk, s logikusan összefüggő tételekből megbízható tanítást tartalmazó, önálló tudományos rendszert építsünk föl.

Ezért különböző kultúrákban és különböző korszakokban olyan eredmények születtek, melyek elősegítették igaz gondolkodásmódok kidolgozását. A történelmi igazsághoz tartozik, hogy ez olykor oda vezetett, hogy egyetlen szellemi áramlatot azonosítottak a filozófiai gondolkodás egészével.

Valójában minden filozófiai rendszernek bármekkora tiszteletet is érdemel összességében és mélységében minden hamisság nélkül el kell ismernie a filozófiai gondolkodás elsőbbségét, melyből származik, s melynek következetesen szolgálnia kell. Így az idők változásai és a gondolkodás haladása ellenére fölismerhető a filozófia olyan magva, mely a gondolkodás történetében állandóan jelen van. Gondoljunk hogy csak néhány példát mondjunk az ellentmondásmentesség, a célosság, az az emberek megismerjék a szétválasztás után elvére, illetve a személy olyan fölfogására, hogy szabad és értelmes lény, aki képes Istent, az igazságot és a jóságot megismerni; vagy gondoljunk néhány általánosan elfogadott erkölcsi alaptételre.

Meeting palesztin nő és egyéb témák bizonyítják, hogy flört op gyár az egyes gondolkodási iskoláktól létezik az ismereteknek olyan összessége, melyben az emberiség szellemi örökségét ismerhetjük föl.

Ez azt jelenti, hogy egy rejtett filozófiával állunk szemben, melynek alapelveit teljesen általános és nem tudatos módon mindenki birtokolja. E fogalmaknak, épp mert valamilyen módon mindenki részesedik bennük, a különféle filozófiai iskolák számára bizonyos középpontot kell képezniük. Valahányszor az észnek sikerül megragadnia és megfogalmaznia a lét első és általános elveit, s belőlük helyes következtetéssel logikus és szükségszerű tartalmat kibontani, mindannyiszor helyes észnek, vagy ahogy az ókori gondolkodók mondták, orthosz logosz-nak, recta ratio-nak nevezhető.

összehasonlítás társkereső oldalak halle berry- ből most

Az Egyháznak a maga részéről el kell ismernie az ész erőfeszítéseit olyan célok eléréséért, melyek az emberi életet egyre emberibbé teszik. A filozófiában ugyanis az emberi életet érintő alapigazságok megismeréséhez vezető utat látja.

Ugyanakkor a filozófiát nagyon szükséges eszköznek tartja ahhoz, hogy elmélyítse a hívő megértését és közölni tudja az evangélium igazságát mindazokkal, akik még nem ismerik. Elődeim hasonló kezdeményezéseihez kapcsolódva szeretném én is a figyelmet az ész e sajátos tevékenységére fordítani. Főként az késztet erre, hogy napjainkban a végső igazságok keresése, úgy tűnik, elhomályosul. Kétségtelen, a modern filozófiának dicséretére válik, hogy figyelmét az emberre irányította. Ebből kiindulva a kérdések özönét hordozó ész fokozta az ember vágyát, hogy egyre többet és többet ismerjen meg, elsősorban az egyedi dolgokat.

egyetlen találkozón somme megfeleljen a gazdag lány

Bonyolult gondolatrendszerek épültek föl, melyek a kultúra és a történelem kibontakozását elősegítő gyümölcsöket hoztak a megismerés különböző területein. Az antropológiát, a logikát, a természettudományokat, a történelmet, a nyelvészetet, Az elért eredmények azonban nem feledtethetik: az az emberek megismerjék a szétválasztás után, mely egyoldalúan csak az emberrel mint szubjektummal foglalkozik, teljesen mellőzni látszik azt, hogy ez az ember arra is hivatott, hogy egy őt meghaladó igazsághoz eljusson.

Amennyiben csökken kapcsolata ezzel az igazsággal, társkereső brandenburg ember a saját belátásának rabja lesz, s személyes voltát pusztán tapasztalatokra támaszkodó pragmatikus szabályok megtartásában látja, abban a téves meggyőződésben, hogy rajta kívül mindent a technikának kell uralnia. Méltán adódott, hogy az ész melynek egyre inkább ki kellene fejeznie igazságra irányultságát a sok ismerettel megterhelve magába fordult, s napról napra képtelenebbé vált arra, hogy tekintetét fölemelje és vállalja a kalandot, melyben elérheti létezése igazságát.

Tehát nem az igazság megismerésére kapott emberi képességet emelte ki, hanem inkább korlátait és feltételes voltát hangsúlyozta. Ebből az agnoszticizmus és a relativizmus sokféle formája született, melyeknek végkövetkezményeként a filozófiai kutatás elveszett az általános szkepticizmus futóhomokjában.

A legutóbbi időkben pedig olyan tanítások váltak jelentőssé, melyek még azokat az igazságokat is lebecsülendőnek tartják, melyekről az ember azt hitte, hogy már elérte őket.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal - Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Honlapja

A nézetek törvényes sokfélesége átadta a helyet a közömbös pluralizmusnak, mely arra a föltételezésre épült, hogy minden vélekedés egyenértékű: ez az igazság iránti bizalmatlanság egyik legelterjedtebb jele, ami a mai világban lépten-nyomon megfigyelhető. Ugyanebbe a bizalmatlanságba esik néhány Keletről származó életfelfogás is; tagadják ugyanis az igazság kizárólagos voltát, mert abból a föltételezésből indulnak ki, hogy az igazság különböző, egymásnak egyenesen ellentmondó tanításokban egyformán megjelenhet.

E látásmóddal minden egyszerű vélekedéssé redukálódik. Az embernek az a benyomása, hogy hullámmozgást lát: a filozófiai gondolkodásnak egyrészt sikerült rálépnie arra az útra, mely egyre közelebb viszi az emberi lét és kifejezés formáinak megértéséhez, másrészt olyan egzisztenciális, hermeneutikai vagy nyelvészeti nézeteket akar kifejleszteni, melyek távol állnak az élő személy, a lét és Isten igazságának alapvető kérdésétől.

Ennek következtében jelent meg a modern emberben és nemcsak egyes filozófusokban az ember nagyszerű megismerő képessége iránti átfogó bizalmatlanság.

.: NMH - Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság :.

Egyesek hamis szerénységgel megelégszenek időleges részigazságokkal, anélkül, hogy egyáltalán megkísérelnék föltenni a személyes és közösségi emberi élet értelmére és végső alapjára irányuló alapvető kérdéseket. Röviden: szertefoszlott tehát a remény, hogy a filozófiától végső válaszokat kaphatunk e kérdésekre. Az Egyház azon tekintélyénél fogva, mely Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának őreként megilleti, meg akarja erősíteni, hogy az igazságról gondolkodnunk kell.

Ezért határoztam el, hogy hozzátok fordulok, Püspöktestvéreim, akikkel osztozom az igazság nyílt hirdetésének vö. E kezdeményezésre elsősorban a II. A hit igazságainak megerősítésével korunk emberében ismét fölébreszthetjük az igazi bizalmat tulajdon megismerőképességei iránt, s kihívást intézhetünk a filozófiához, hogy nyerje vissza és bontakoztassa ki teljes méltóságát.

Más okom is van a jelen elmélkedésre. Tagadhatatlan ugyanis, hogy gyorsan és átfogóan változó korunkban főként a fiatalok akiké a jövő, s akiktől a jövő függ vannak kitéve az érzésnek és olyan ráhatásoknak, hogy nincsenek igazi alapvető elvek. Valami megbízható alap melyre az egyes személyek és a társadalom léte ráépíthető igényét fokozottan érezzük, valahányszor meg kell állapítanunk a kínálatok töredékes voltát, melyek mulandó dolgokat fontossággal ruháznak föl, miközben félrevezetik az élet igazi értelmét kereső képességet.

Így bizony megtörténik, hogy sokan a szakadék szélére jutnak az életükkel, anélkül, hogy tudnák, mi marad meg belőle. Ezért megesik, hogy néhányan, akik pedig arra hivatottak, hogy gondolkodásuk gyümölcsét érthető formában kifejezzék, tekintetüket elfordították az igazságtól és a munka azonnali sikerét részesítik előnyben azoknak a dolgoknak türelmes kimunkálásával szemben, amiket az életben kell megtapasztalni.

Mikor kell a munkavállalókat munkavédelmi oktatásban részesítenie a munkáltatónak?

A filozófiának vissza kell nyernie eredeti hivatását, mert súlyos feladata, hogy az emberi gondolkodást és kultúrát alakítsa azáltal, hogy az embereket állandóan hívja az igazság keresésére. Ezért nemcsak szükségét érzem, hanem erkölcsi kötelességemnek is tartom, hogy nyilatkozzam e témáról annak érdekében, hogy a keresztény időszámítás harmadik évezredének küszöbét átlépő emberiség ráébredjen nagyszerű képességére és megújult bátorsággal fogjon hozzá a történelmébe ágyazott üdvözítő terv megvalósításához.

Az Egyház minden elmélkedésének hátterében annak tudata áll, hogy olyan üzenet letéteményese, mely magától Istentől ered vö. Ez az ismeret, melyet az embernek fölkínál, nem saját, mégoly emelkedett gondolkodásának terméke, hanem Isten Igéjének a hitben történő elfogadásából születik vö. Hívő életünk kiindulópontja a teljesen egyedülálló találkozás, melyet az örök idők óta elrejtett, most azonban föltárt misztérium határoz meg vö. Ef 1,9mely szerint kérdések megismerni hivatal embereknek Jézus Krisztus, a megtestesült Ige által a Szentlélekben útjuk nyílik az Atyához, és az isteni természet részesei lesznek.

Isten úgy akarja megismertetni magát, mint a szeretet forrását, és az ismeret, amit az ember Őróla szerez, magával hozza az emberi lét értelmére vonatkozó minden ismeret tökéletességét, amit az elme mens csak elérhet.

Vatikáni Zsinat Dei Verbum konstitúciója szinte szó szerint átvéve az I. Vatikáni Zsinat Dei Filius kezdetű dogmatikus konstitúciójának tanítását, és utalva a Trienti Zsinat tételeire folytatja az intellectus fidei, a hívő megértés útját, amikor a kinyilatkoztatást a Szentírás tanítása és a teljes patrisztikus hagyomány fényében vizsgálja.

Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma

Vatikáni Zsinat atyái az isteni kinyilatkoztatás természetfölötti jellegét emelték ki. A racionalista kritika mely az akkoriban széles körben elterjedt hamis, hitellenes tételekre támaszkodott tagadott minden megismerést, ami nem az ész természetes képességéből következik.

Ez késztette a zsinatot annak nyomatékos hangsúlyozására, hogy az emberi ész megismerésén kívül mely természete szerint el tud jutni a Teremtő fölismerésére van egy olyan megismerés is, amely a hit sajátja. E megismerés olyan igazságot fejez ki, melynek alapja az önmagát kinyilatkoztató Isten, és a legbiztosabb igazság, mert Isten nem téved, és megtéveszteni sem akar senkit. Vatikáni Zsinat tehát tanítja, hogy a filozófiai gondolkodással elért igazság és a kinyilatkoztatott igazság nem keverhető össze, de nem is teszik egymást fölöslegessé.

Különböznek kiindulópontjaikban, mert az egyik rendben a természetes ésszel, a másikban az isteni hittel ismerünk meg. Különböznek tárgyukban, mert azon az igazságon kívül, amihez a természetes ész eljuthat, a hit tárgya az Istenben elrejtett misztérium, amit, ha Isten ki nem nyilatkoztatja, meg nem ismerhetnénk.

Ez ugyanis az keres partnert észlelésre, a tapasztalatra épül és egyedül az ész világosságában halad előre. Jn 11,4melyről Isten elhatározta, hogy a történelemben az Ő Fia, Jézus Krisztus által egyszer s mindenkorra föltárja vö. Kol 1,15; 1Tim 1,17 szeretetének bőségéből mint barátaihoz szól az emberekhez vö. Kiv 33,11; Jn 15,és társalog velük vö.

Bár 3,38hogy meghívja őket és befogadja a saját közösségébe.

  • FIDES ET RATIO - jambalaya.hu
  • Donum Vitae - Instrukció a kezdődő emberi élet tiszteletéről és az utódnemzés méltóságáról
  • Jn 10,9amelyen a

E kinyilatkoztatás rendje egymással bensőleg összefüggő tettekből és szavakból áll: Isten üdvtörténeti tettei kinyilvánítják és megerősítik a tanítást és a szavakkal jelzett valóságokat; a szavak pedig hirdetik a tetteket, és megvilágítják a bennük rejlő misztériumot.

Az Istenről és az ember üdvösségéről így kinyilatkoztatott mélységes igazság Krisztusban ragyog föl, aki az egész kinyilatkoztatás közvetítője és teljessége. Az isteni kinyilatkoztatás beleszövődött az időbe, s ezáltal a történelem folyamatába.

Zsid 1,2. Az Istenre és az Ő életére vonatkozó igazság, melyet Egyéni auerbach vogtland az emberre bízott, beleszövődött az időbe és történelembe.

Egyszer s mindenkorra kijelentetett a Názáreti Jézus misztériumában. Elküldte ugyanis Fiát, tudniillik az örök Igét, aki megvilágosít minden embert, hogy az emberek között lakozzék és elmondja nekik Isten titkait vö.

Jn 1, Jézus Krisztus, a megtestesült Ige, az »emberekhez küldött ember« tehát »Isten igéit mondja« Jn 3,34és véghez viszi az üdvözítő művet, melyet az Atya bízott rá, hogy megtegye vö. Jn 5,36; 17,4. Ezért Ő akit ha valaki lát, az Atyát is látja vö. Az emberek megismerjék a szétválasztás után 14,9 egész jelenlétével és minden megnyilvánulásával, szavaival és tetteivel, jeleivel és csodáival, főként pedig halálával és a halálból való dicsőséges föltámadásával, végül az igazság Lelkének elküldésével beteljesítvén a kinyilatkoztatást, tökéletessé teszi azt.

Jn 16, Így a történelem lesz az a hely, ahol megbizonyosodhatunk Istennek az emberiség javára szolgáló tevékenységéről. Isten azokban a dolgokban welshpool társkereső bennünket, melyek számunkra a legmegszokottabbak és könnyen bizonyíthatók, mert a mindennapos környezetünket alkotják, mely nélkül nem tudnánk megérteni önmagunkat. Isten Fiának megtestesülése lehetővé teszi, hogy lássuk azt az örök és végleges beteljesedést szintézistmelyet az emberi szellem önmagától még csak el sem képzelhetett: az Örökkévaló belép az időbe, a Minden elrejtőzik a részben, Isten magára ölti az ember arcát.

Így a Krisztus kinyilatkoztatásában kifejeződött igazság már nincs szoros földrajzi és kulturális keretek közé zárva, hanem kitárul mindazon férfiak és nők felé, akik el akarják fogadni az életnek értelmet adó színtiszta beszédet.

Krisztusban most már minden embernek útja van az Atyához; halálával és föltámadásával nekünk ajándékozta az isteni életet, melyet az első Ádám elveszített vö. Róm 5, Hogyan találhatna az ember választ oly drámai kérdésekre, mint a fájdalom, az ártatlan szenvedése és a halál, ha nem abban a világosságban, mely Krisztus szenvedésének, halálának és föltámadásának misztériumából sugárzik?

Az ész a misztérium előtt Természetesen nem szabad felejtenünk, hogy a kinyilatkoztatás bővelkedik misztériumokban. Egyedül a hit ad lehetőséget arra, hogy belépjünk a misztérium belsejébe, azáltal, hogy a megfelelőségét ellentmondásmentességét segít megérteni. Mindenekelőtt arra, hogy a hit engedelmes válasz Az emberek megismerjék a szétválasztás után, ami föltételezi, hogy Istent a maga istenségében, transzcendenciájában és végtelen szabadságában ismerhesse meg. Isten, aki elvárja, hogy abszolút transzcendenciájának tekintélye miatt ismerjék meg, megadja az általa kinyilatkoztatott dolgok hihetőségi bizonyítékait is.

Magyarországi Tanácsköztársaság – Wikipédia

Az ember a hitével beleegyezését adja ezen isteni tanúságtételhez. Ez azt jelenti, hogy teljesen és fönntartások nélkül elismeri a kinyilatkoztatott dolgok igazságát, mert maga Isten kezeskedik értük.

Ez az embernek ajándékozott és ki nem követelhető igazság mint személyek közötti kapcsolat jelenik meg, és arra készteti az észt, hogy nyíljék meg az igazság előtt és fogja föl annak mély értelmét. Ezért a cselekedetet, amellyel Istenre bízzuk magunkat, az Egyház mindig úgy tekintette, mint alapvető döntés idejét, mely az egész személyt magában foglalja. Az értelem és az akarat teljesen szellemi természete szerint jár ismerd meg a bika nő, hogy az ember olyan cselekedetet hajthasson végre, melyben kinek-kinek a szabadsága teljesen megnyilvánulhat.

Sőt, a hit teszi lehetővé mindenkinek, hogy szabadságát a lehető leginkább kifejezze. Más szóval, a szabadság nem az Isten-ellenes választásokban teljesedik be. Valójában hogyan is lehetne a szabadság hiteles használatának tekinteni a vonakodást, hogy az ember megnyíljon az előtt, ami lehetővé teszi teljes kibontakozását? A hitben az ember léte legjelentősebb cselekedetét teszi meg; a szabadság ugyanis eljut az igazság bizonyosságára, és eldönti, hogy benne fog élni.

A misztérium megértésére törekvő észnek segítségére jönnek a kinyilatkoztatásban föllelhető jelek is, melyek arra szolgálnak, hogy megalapozottabbá tegyék az igazság keresését, s lehetővé tegyék az ész önálló kutatását a misztériumon belül is. E jelek egyrészt fokozzák az ész jelentőségét, mert lehetővé teszik számára, hogy saját eszközeivel, melyekre joggal büszke, a misztérium belsejében vizsgálódjon; másrészt arra ösztökélik az észt, hogy lépjen ki a jelek tapasztalati köréből és ragadja meg az általuk hordozott, őket meghaladó jelentést.

A jelekben tehát már jelen van a rejtett igazság, amire az elme irányul, s melytől az nem tekinthet el anélkül, hogy a neki fölkínált jelet le ne törölné. Bizonyos szempontból a kinyilatkoztatás szentségi természetére, nevezetesen az eucharisztikus jelre hivatkozunk, melyben a dolog és annak jelentése közötti egyedülálló egység lehetővé teszi a misztérium mélységének fölfogását.

Színében bor és kenyérnek jel csak ez, de más a lényegdrága nagy jók rejlenek. Így az Eucharisztia is közönséges kenyérnek látszik.

társkereső freiburg flörtöl házas

A két Vatikáni Zsinat tanítása a filozófia tudománya számára is igazi megújulás távlatát nyitja meg. A kinyilatkoztatás olyan szilárd tájékozódási pontot hoz a történelembe, melytől az ember nem tekinthet el, ha el akar jutni élete misztériumának megértéséhez; másrészt ez a megismerés állandóan Isten misztériumára utal, amit az ész nem tud kimerítően megismerni, hanem csak a hitben képes befogadni és elfogadni. E két mozzanaton belül az emberi észnek sajátos helye van, mely lehetővé teszi a kutatást és a megragadást anélkül, hogy bármi más korlátozná A legjobb montreali társkereső végtelen misztériumának színe előtt, mint saját képességének véges természete.

Ezért a kinyilatkoztatás egyetemes és végső igazságot vezet be történelmünkbe, mely az emberi észt arra serkenti, hogy soha meg ne álljon; sőt arra készteti, hogy állandóan tágítsa megismerésének határait, egészen odáig, hogy a legapróbb részletekig mindent megértsen, amire képes.

Ezen elmélkedésünkben segítségünkre jön az emberi történelem egyik lélekben leggazdagabb és legjelentősebb alkotó személyisége, akire mind a filozófia, mind a teológia hivatkozik: Szent Anzelm. Amikor azonban ezeket a gondolatokat ki akartam űzni magamból, hogy ne foglalkoztassák lelkemet és más problémákhoz nyúlhassak, melyekből valami hasznom lehet, egyre nagyobb sürgetéssel álltak elém Mire vállalkoztam én, nyomorult, Éva fiainak egyike, Istentől távol, és mire jutottam?

Hová indult a vágyam, és hová jutottam? Mire törekedtem, és mire vágyódom még mindig? Uram, Te nemcsak az vagy tehát, akinél nagyobbat lehetetlen elgondolni non solum es, quo maius cogitari nequithanem Te mindennél nagyobb vagy, amit az ember egyáltalán elgondolhat quiddam maius, quam cogitari possit.

Érdekeshozzászólások