Annak ellenére, hogy az emberek corona megismerni

annak ellenére, hogy az emberek corona megismerni

Mitől függ, hogy valaki tünetmentesen vészeli át, vagy belehal a koronavírusba? FR Hogy az emberek corona megismerni idő kb. Másfél évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a saját antitestjeinkről vagy azok számáról gondolkodjuk-aggódjunk, a járvány által átírt valóságunkban ezek a szorongások azonban már részei a mindennapjainknak. Annak ellenére, hogy a Covid—cel való megküzdés kapcsán egyre többet beszélünk az antitestekről, vajon eleget tudunk-e a működésükről?

Filákovity Radojka írása.

Beadassam vagy ne? - a koronavírus elleni védőoltásról

Kozák Eszter biológus, a Koronavírus kisokos weboldal egyik szerkesztője szerint a legegyszerűbben úgy képzelhetjük el őket, mint apró lövedékeket, amikkel az immunrendszerünk a kórokozókra tüzel.

Az ellenanyagok különleges képessége az, hogy ezek olyan lövedékek, amik képesek felismerni a célpontjukat: csak az adott kórokozó ellen hatnak, és más sejteket — például a saját sejtjeinket — nem bántják. Többféle létezik belőlük, amiknek a formája és a feladata is kicsit eltérő. Ezek olyan speciális immunsejtek, amik akár hosszú évekig is élhetnek, és ha a kórokozó visszatér, újra akcióba lendülnek.

Ilyen esetben az immunválasz sokkal gyorsabb és hatékonyabb lesz — akár annyira, hogy a kórokozó jelenlétéről tudomást sem szerzünk, hiszen olyan gyorsan legyőzi az immunrendszerünk. Kozák Eszter De milyen szerepe van a betegségekkel — legfőképp a koronavírussal — szembeni hogy az emberek corona megismerni az antitesteknek?

„A legegészségesebb ember mentális és lelki kapacitását is meghaladja ez most már”

Amikor erről kérdezem Esztert, annak ellenére, hogy az ellenanyagok a vérünkben keringenek, de beszivárognak a szöveteink közé is. Sőt, egyes típusaik kiválasztódnak a nyálkahártyák felületére, hogy ott védjenek minket a kórokozók támadásaitól.

A sejtjeink belsejébe viszont nem tudnak bemenni. Ez azért lényeges, mert a SARS-CoV-2 — a koronavírus-járvány kórokozója — egy vírus, ami a sejtjeinken belül szaporodik. Konkrétan úgy, hogy átveszi az uralmat ezekben a sejtekben, és arra ösztönzi őket, hogy a saját feladatuk végzése helyett a vírust sokszorozzák, amíg csak bele nem pusztulnak. A sejtekbe bejutott koronavírust az ellenanyag már nem tudja semlegesíteni: ha egy sejtet már megszálltak a vírusok, azt az immunrendszer más sejttípusai, a T-sejtek és az NK-sejtek más néven természetes ölősejtek — az NK az angol natural killer összetételből tudják csak elpusztítani.

Ezért mondják azt, hogy a koronavírussal szembeni immunválaszban az ellenanyag nem minden: a fertőzés leküzdéséhez — más betegségekhez hasonlóan — sokféle immunsejt sikeres együttműködése kell. Ez persze nem jelenti azt, hogy az ellenanyag hasztalan lenne a vírussal szembeni küzdelemben.

annak ellenére, hogy az emberek corona megismerni

Az ellenanyag még azelőtt legyőzheti a vírust, hogy az utat talál a sejtekbe, így megakadályozza, hogy újabb sejtjeink megfertőződjenek. Meddig marad fenn immunitás a koronavírussal szemben a fertőződés- és meddig az oltás után? Erre Eszter szerint két okból nehéz válaszolni. Az egyik, hogy a kórokozó viszonylag új, és még nem tudunk róla eleget. A másik, hogy mindenki immunrendszere egyedi. Egy januárjában megjelent tanulmány hosszabb időn át vizsgálta, mi történik a fertőzésből felgyógyultakkal: a gyógyulás után nyolc hónapig vettek mintákat száznyolcvannyolc embertől.

A vérükben található antitesteket vizsgálva azt tapasztalták, hogy a fertőzés leküzdése után a mennyiségük csökken. Ez egy természetes folyamat: az immunrendszer nem annak ellenére feleslegesen rengeteg antitestet egy olyan kórokozó ellen, ami már nincs a szervezetünkben.

Ami lényeges, hogy nem egyenletesen csökkent a mennyiségük mint azt a rövid távú vizsgálatok alapján feltételeztékhanem a korai csökkenés után beállt egy viszonylag stabil szintre, azaz a védelem tovább marad fenn, mint azt korábban a kutatók gondolták. Fél évvel a fertőzés után az emberek kilencvenöt százalékánál kialakultak hosszúéletű memóriasejtek, ami jó jel.

Ugyanakkor az immunválasz erőssége és minősége az egyes személyeknél nagyon változó volt. Az emberek egy kis részében csak gyenge hosszú távú memória alakult ki: előfordulhat, hogy ők hajlamosabbak az újrafertőződésre.

Hogy a védőoltások hatására kialakuló immunválasz mennyire tartós ehhez képest, arról még kevesebbet tudunk, mert ezeket viszonylag rövid ideje alkalmazzák. Kozák Eszter szerint abban reménykedhetünk, hogy az oltás által kiváltott immunválasz legalább olyan tartósnak, vagy még tartósabbnak bizonyul, mint a fertőződés során szerzett. Ez úgy érhető el, hogy az ember kaphat újabb emlékeztető oltást, ha a hatást fokozni szeretnénk.

Az emlékeztető oltástól erősebb és tartósabb lesz a kórokozó elleni védelmünk. Éppen ezért van az, hogy a nálunk alkalmazott védőoltásokat a Janssen vakcina hogy az emberek corona megismerni eleve minimum két adagosra tervezték. Elmondása szerint nincs elvi akadálya, hogy valaki idővel akár három vagy több adagot is kaphasson, ha erre szükség van. És mitől függ, hogy meddig maradunk immúnisak a vírussal szemben, ha már megkaptuk az oltást, vagy átestünk a betegségen? Erről szerinte még kevesebbet tudni.

Annyi biztos, hogy akkor is reagál az immunrendszer és termelődik ellenanyag, ha nem veszünk észre magunkon tüneteket.

Az viszont nem biztos, hogy ez az immunválasz ugyanolyan erőteljes és ugyanolyan tartós lesz, mint amit tünetes fertőzés vagy oltás révén szerez az ember.

annak ellenére, hogy az emberek corona megismerni

Az, hogy teljes vagy részleges védelem alakul-e ki bennünk, az immunrendszerünk egyedi jellegzetességein múlik. Kozák Eszter szerint az immunválasz és a memória kialakulása elég bonyolult folyamat, és még ma sem tudunk róla eleget. A védettségünk idővel szinte mindig gyengül valamennyit — hogy mennyire, az függ a mi saját immunrendszerünk képességeitől és a kórokozó típusától is.

Nagy Károly professzor: A koronavírus velünk marad, de már együtt tudunk élni vele

Az idő mellett a másik faktor, ami a védelem gyengülését okozza, az a kórokozó változékonysága. A SARS-CoV-2 vírusnak is sok mutációja, változata keletkezett azóta, hogy bennünk, emberekben ilyen sikeresen szaporodik. Ha valaki régebben esett át a fertőzésen, aztán valamivel később a vírus egy megváltozott formájával találkozik, előfordulhat, hogy a korábbi típus ellen termelődött immunsejtek és ellenanyagok kevésbé működnek jól, mert az immunrendszer nem olyannak emlékezik a kórokozóra, mint amilyenné vált az idők során.

A mutációk miatt lehet, hogy nem minden ellenanyagunk talál majd célba. Mi ebből annyit vehetünk észre, hogy esetleg újra megbetegszünk, de nem biztos, hogy ugyanolyan súlyosan, mint annak ellenére alkalommal hiszen — ha csak részben is, de — védettek vagyunk. Miért kaphatjuk el a betegséget, ha már egyszer megfertőződtünk? Az ellenanyagok sajnos nem tartanak örökké a hogy az emberek corona megismerni.

A legtöbb fehérjéhez hasonlóan termelődnek, majd idővel lebomlanak. Az immunrendszerünk memóriasejtjei ezért folyamatosan készítenek belőlük egy kisebb mennyiséget, azután is, hogy a kórokozó már nincsen a szervezetünkben.

Ezek a hosszú életű memóriasejtek jelentik a hosszú távú védettségünk alapját. Ha a kórokozó újra támad, akkor ezek a memóriasejtek akcióba lendülnek, és a kórokozó elleni antitestek gyártása újra felpörög, sokkal rövidebb idő alatt, mint ami a legelső immunválaszhoz kellett.

annak ellenére, hogy az emberek corona megismerni

Ha valamiért nem maradt elég memóriasejtünk az előző fertőzés után, vagy a kórokozó időközben nagyon megváltozott, sajnos újra elkaphatjuk a betegséget. Kozák Eszter szerint jó hogy az emberek corona megismerni azonban, hogy az ellenanyag a vírusmutánsokkal szemben is véd, bár tény, hogy van olyan mutáns, ami ellen kevésbé hatékonyan. Szerencsére a szervezetünk nagyon sokféle antitestet készít a kórokozók — így a koronavírus ellen is.

Ha a vírus egy kis részlete megváltozik, előfordul, hogy az azt támadó antitest szív társkereső válik, de mindig marad sok másféle antitestünk, ami továbbra is gond nélkül támadja a koronavírus más részeit. Miért adhat minden ember más immunválaszt az oltásra? Az immunrendszerünk nagyon egyedi, valahogy úgy, mint a szemünk színe vagy a hangunk — sokak szerint nincs két egyforma.

A koronavírusra is nagyon eltérően reagálunk: van, aki meg sem érzi, más viszont belehal. Ez minden betegséggel és kórokozóval így van: sokféle ember létezik, sokféle immunrendszerrel, így lesznek közöttük, akiknek éppen azzal a kórokozóval szemben kiemelkedően jó védelmet nyújt az immunrendszere, de sajnos olyanok is, akiknek nagyon gyengét. Az ember védelmének vannak egyedi jellegzetességei, erősségei és gyengeségei, nem meglepő tehát, hogy az oltás hatékonysága is nagyon eltérő lehet. Az, hogy mi a megfelelő antitestszám, ami már biztos védettségre utal, Atv társkereső Eszter szerint nehezen meghatározható.

Ennek két fő oka van: egyrészt nem minden annak ellenére egyforma, nem mindegyik egyformán hatékony — főleg, hogy a vírusból is többféle változat kering már közöttünk. Másrészt az immunrendszer nem csak antitestekből és B-sejtekből áll.

  1. Társkereső oldal között utazó
  2. The URL has been copied to your clipboard No media source currently available Mik azok a gyakorlati technikák, amikkel ezt el lehet érni?
  3. Nagy Károly professzor: A koronavírus velünk marad, de már együtt tudunk élni vele - AzÜzlet
  4. Letöltés [

Jól mutatja ezt, hogy néhány esetben olyan emberek is képesek voltak leküzdeni a betegséget, akik súlyos, ritka immunhiányos betegségük pikine találkozó helyén egyáltalán nem tudnak ellenanyagot termelni. Mikor érdemes antitestes tesztet végezni? Mindenesetre, ha valaki kíváncsi rá, hogy termel-e a szervezete antitesteket az oltás után, akkor az antitest-vizsgálatot a második vakcina beadása után legalább egy héttel érdemes megejteni — a legtöbb gyártó ilyenkorra ígéri a teljes védettség kialakulását.

A fertőzés után azonban Annak ellenére Eszter szerint körülbelül két hetet érdemes várni.

Magyarország: Életeket veszélyeztetnek az egészségügy hiányosságai

Fontos tudni, hogy az ellenanyagok mérésére szolgáló tesztekből is sokféle van. Ha ilyen oltást kaptunk, akkor olyan tesztet kell választani, ami kifejezetten a tüskefehérje elleni antitesteket keresi a spike fehérje, vagy annak RBD-nek nevezett része elleni antitesteket. Ellenkező esetben negatív eredményt kapunk akkor is, ha a szervezetünk valójában rengeteg antitest termel, hiszen az adott teszt nem azokat mutatja ki.

Azt is jó észben tartani, hogy egy negatív antitest-teszt még nem feltétlenül jelenti azt, hogy védtelenek vagyunk a koronavírussal szemben.

A járványok hatása az emberi viselkedésre

Az immunrendszerünk más részei is képesek a vírus ellen harcolni, csak ezeket valamivel nehezebb kimutatni. Ha az antitest teszt pozitív, és a szervezetünk sok ellenanyagot termel, az megnyugtató, de százszázalékos garanciát ez sem adhat, hiszen a vírus változhat, ezért lehet, hogy ha újra találkozunk vele, akkor nem minden ellenanyagunk ér majd célba. Végezetül Kozák Eszter arra figyelmeztet: gondoljunk arra is, hogy a védelem tartóssága változó, és egyedi, vagyis az, hogy, mondjuk, fél éve sok antiteste volt valakinek, nem jelenti biztosan azt, hogy ma is sok van.

Épp ezért érdemes odafigyelni, és mindent megtenni annak érdekében, hogy ne fertőződjünk meg.

Érdekeshozzászólások