Olcsó élelmiszer- tervet egyetlen.
Az Európai Újjáépítési Program[ szerkesztés ] A Marshall-terv első oldala A segélyprogramot politikai és gazdasági érdekek kényszerítették ki.
A második világháborút követően a romokban heverő európai gazdaság sajátos irányt vett. Jelentős mértékű amerikai importra volt szükség, a lakosság jelentős része ugyanis importált élelmiszert fogyasztott.
Az élelmiszer olcsóbb, minden más drágább, a fizetések nagyságrendekkel alacsonyabbak
A régió olcsó élelmiszer- tervet egyetlen ugyanakkor elhanyagolható volt, tehát jelentős kereskedelmi hiány jellemezte Európát dollárhiány. Két megoldás kínálkozott: az import drasztikus csökkentése, ami lehetetlennek tűnt, hiszen a termelés különösen a mezőgazdaságé töredéke volt a világháború előtti időszaknak, továbbá a kereslet csökkentése deflációs spirálhoz vezethetett volna.
Másrészt a világháború nélkülözéseit túlélő lakosság elégedetlenkedését váltotta volna ki a kínálat jelentős szűkítése. Francia- és Olaszország őszén ugyan megpróbálkozott a fogyasztás csökkentésével, ez azonban sztrájkokat, zavargásokat idézett elő.
Amerika ekkor — a zavargások hírére — millió dolláros segélyt irányozott elő Franciaországnak. Ekkorra azonban világossá vált az is, hogy alkalmi segélyekkel nem lehet elsimítani a társadalmi feszültségeket: a hidegháború singletrails karlsruhe a szovjet propaganda mélyen hatott a nélkülöző tömegekre, így Amerika a második megoldást választotta a gazdasági-politikai egyensúly fenntartása érdekében: programszerűen és szervezetten segélyeket osztott az európai országokban: javarészt adományként, kisebb részét kölcsönként.
A Marshall-terv politikai koncepciója beigazolódni látszott: a francia baloldal — mely a társadalmi elégedetlenséget megszervezve és élére állva megerősödött — -re visszaszorult.
A Marshall-tervet propagáló plakát — Bármilyen is legyen az időjárás, együtt kell mozognunk! Összegzése[ szerkesztés ] Mai szemmel a 14 milliárd dollár nem tűnik soknak egy világháború pusztította kontinens gazdaságának életre keltésére, az összeg valódi nagyságának megítéléséhez azonban érdemes figyelembe venni, hogy őszén egy amerikai dollár 11 forint 70 fillért ért. Hatásai[ szerkesztés ] A kontinens nyugati országait támogató Marshall-terv szovjet érdekszférába tartozó országok általi, szovjet nyomásra történő elutasítása elmélyítette és rögzítette a földrész megosztottságát.
Az anyagi támogatás folyósítása érdekében létrejött a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.