Ismerje meg a tanár diák

Kapcsolat a pedagógusok és a diákok között A tanárok és az iskola növendékei közötti viszony elsődlegesen egy törvényileg meghatározott, hivatalos — a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus — munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlásában is.

Ez a kapcsolat — folytatva és kiegészítve a meghatározó családi indítást — a testileg és lelkileg egészséges, önálló gondolkodásra és életvezetésre képes, eredményes munkára és személyes boldogságra készülő, problémáikkal megküzdő fiatalok személyiségének kibontakozását szolgálja. A munkakapcsolat fő színtere tanárok és tanítványaik között az iskola, találkozásaikra mindenek előtt a tanóra keretei között kerül sor.

De emellett számos más helyzet — önképzőkör, szakkör, lapszerkesztés, valamint ünnepélyek, műsorok előkészítése, az iskolán kívül kirándulás, kulturális programok, táborozás, külföldi utak — gazdagítja a hivatalos és személyesebb együttlét lehetőségeit.

Az iskola élet- és munkarendjének fenntartása Az iskolában az oktató-nevelő munka akkor lehet hatékony és eredményes, ha minden érdekelt fél kiveszi a részét a tanításhoz és tanuláshoz nélkülözhetetlen rend és nyugalom megteremtésében és fenntartásában. Figyelmet fordít a közös vagyon védelmére, illetve a környezet tisztaságának megőrzésére. A rend kialakításának és megőrzésének követelményeit a fennálló hatályos törvényeknek megfelelően az iskola vezetése határozza meg, a tanárok mindannyian felelnek a végrehajtásukért: Mindenekelőtt a példamutatás erejével; A fegyelmi követelmények betartásának megkövetelésével: a meggyőzés, az ellenőrzés és szankcionálás eszközével, lehetőleg egységes szellemben és mértékkel.

A tanár-diák kapcsolat változásai | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A tanulók kötelesek teljesíteni az iskola működését biztosító szabályokat, ha megsértik azokat, vállalniuk kell a következményeket, ugyanakkor nem kötelezhetők arra, hogy számukra érthetetlen formális szabályoknak engedelmeskedjenek. Az iskolai demokrácia a tanulók számára lehetővé teszi, hogy bizonyos határok között részt vegyenek a szabályok kialakításában, az iskola életének otthonossá tételében, elősegíti, hogy beláthassák a fegyelmi szabályok szükségességét, felismerjék a védettség és nyugalom előnyeit, amelyhez betartásuk által jutnak.

Ennek érdekében fontos tanári feladat, hogy a diákok: — Átláthassák az intézmény belső és külső viszonyrendszerét, megismerjék történetét és hagyományait, megkapjanak minden erre vonatkozó tájékoztatást. Az iskolai munka nyugalma nem valósul meg automatikusan, megteremtése és fenntartása nap, mint nap következetes erőfeszítéseket kíván.

A fegyelmezés — mint tudjuk — nem tartozik a tanári munka vonzó aspektusai közé, tekintve, hogy olykor elkerülhetetlen a nyílt konfrontáció a rendbontókkal, ami — bár szükséges —, de népszerűtlen szankciók alkalmazását kívánja meg. A kulturált érintkezés normáinak kialakítása és megőrzése kívánatossá teszi, hogy a tanár: — A tanulókkal való ismerje meg a tanár diák — legyen hivatalos, vagy személyes — megőrizze tekintélyét, megtartsa és megkövetelje az elfogadott udvariassági formákat: figyeljen arra, hogy kulturáltan fejezze ki magát, a diákok trágár beszéde ellen minden esetben lépjen fel határozottan.

Az Emberek Kinevették, Amikor Megvett Egy Elhagyatott Nyilvános Wc-t! De, Amikor Beléptek Akkor…

Tegeződés a tanár és diák között csak kivételesen indokolt esetben — rokonság, korábbi ismeretség, speciális munkakapcsolat — fogadható el.

Az eredményes tanulást, ismeretszerzést elősegítő légkör biztosítása érdekében a tanár: — A tanórát határozott stílusban vezeti, világosan megfogalmazza a követelményeket és feladatokat, az érdeklődés felkeltése érdekében tudásának legjavát adja, felhasznál minden rendelkezésére álló korszerű módszert és taneszközt, barátságos hangnemben biztatja a tanulókat.

A teljesítmények tárgyilagos és igazságos értékelése az egyenlő teljesítményeket egyenlő elbírálásban részesíti. A valós és vélt félreértések egy része csökkenthető, megelőzhető, ha a tanár: — Rendszeresen ellenőrzi, és értékeli a tanulók iskolai és otthoni munkáit, előrehaladását, elfogulatlan objektivitásra, pontosságra törekszik, kerüli a részrehajlást, véleményét megindokolja, értékelési szempontjai nyilvánosak, a jó eredmény ismérveit érthetővé teszi az érintett tanulók és a csoport számára.

A konfliktusok méltányos rendezése lehetőleg megbeszélés útján akkor lehetséges, ha a tanár: — Amikor őt személyében éri sérelem a tanulók részéről, őszintén, érzelmeit vállalva, mégis higgadtan keresi a problémák kielégítő megoldását, ismerje meg a tanár diák megérteni a másik fél mélyebb indítékait, saját tévedéseit, hibáját lelkiismeretesen beismeri. Az egészséges életmód 40 éves férfi keresés érdekében kívánatos, hogy a tanár: — Tanúsítson példamutató magatartást e téren, és mindent tegyen meg azért, hogy diákjai elkerüljék a káros szenvedélyeket alkohol, kábítószer, dohányzás.

Személyes kapcsolatok a tanárok és diákok között A kapcsolat nevelő és növendéke között legtöbbször az osztály vagy kisebb csoportok keretei között hivatalos formában valósul meg, de számos alkalommal bármelyik fél kezdeményezésére közvetlenebb személyes jelleget ölthet, és esetenként emberileg is elmélyülhet.

A személyes kapcsolat, az egyéni beszélgetés fontos módszere nevelői eszköztárunknak, az értékek közvetítésének, valamint a problémák kezelésének egyaránt.

A tanár azért támaszt lépésről-lépésre egyre magasabb követelményeket a diák felé, mert ezzel éri el a nebuló fejlődését. Nem csak a feladatok kiosztásánál kell megfelelően kommunikálni, de magának az elvárásnak is megfelelően következetesnek és megmagyarázottnak érdemes lennie ahhoz, hogy a diák ne lázadjon ellene.

A tanításon kívüli találkozás lehetőségei a közös tevékenységek: szakkör, diákönkormányzat, kirándulás, tábor, lapszerkesztés, stb. A személyes beszélgetések során a tanulók és a nevelők érdekeinek, emberi méltóságának, személyiségi jogainak egyidejű védelme és összeegyeztetése az adott tanár személyes felelőssége.

Kívánatos, hogy ennek érdekében: Mérlegelje, milyen mértékben és mélységben tudja vállalni, hogy beleavatkozik adott tanítványának magánéletébe, mikor szükséges felvennie a kapcsolatot a gyermek szüleivel. A tudomására jutó bizalmas információkat diszkréten kezelje, s ha szükséges, a tanuló problémáinak megoldása érdekében használja fel azokat, lehetőleg az ő beleegyezését kérve; A félreértések és esetleges csalódások elkerülése érdekében egyértelműen tisztázza, milyen határok között tud együttérezni, szolidaritást vállalni tanítványa gondjaival, milyen konkrét lépésekkel kíván segíteni problémái megoldásában.

Tartsa be a kollégák iránti szolidaritást és az iskola életét szabályozó normák, a közös tantestületi döntések iránti lojalitást, adja meg a magáétól eltérő nézeteknek kijáró tiszteletet, tartsa meg a tantestület valamennyi tagjára kötelező etikai elvárásokat l. A diákoknak a kollégák munkáját érintő jogos panaszai, elégedetlensége eseteiben segítse elő, hogy a felek nyíltan tisztázhassák, mi okoz közöttük konfliktust és megtalálják a konstruktív rendezés módszerét, illetve — ha szükséges — forduljon a megfelelő iskolai fórumokhoz.

Vegye elejét bármely fél részéről a kapcsolathoz méltatlan, esetleg hosszabb távon tarthatatlan, a diákokat érzelmileg feleslegesen megterhelő, számukra társaik körében kellemetlenségeket okozó bizalmaskodásnak, haverkodásnak. Együttműködés az osztályfőnök és a közösség között Az osztályfőnök és a rábízott közösség tagjai között kialakuló kapcsolat érzelmileg fokozottan telített.

Változások a tanár-diák kommunikációban a technikai fejlődés hatására

Ezért a nagyszerű nevelési lehetőségek mellett olykor mélyebb — mindkét felet próbára tevő — bizalmi konfliktusok, csalódások veszélyét is magában hordozza. Alapvetően e viszony keretei között dől el, mennyire válik a diákok számára átélhetővé, hogy az olykori ütközések ellenére gondjaikat megértő felnőttek veszik körül őket, akik személyesen is érdekeltek abban, hogy a kapcsolat végső soron harmonikus maradjon.

Kívánatos, hogy az osztályfőnök továbbra is: Elősegítse, olyan — előítéletektől mentes, befogadó — csoportlégkör kialakulását, amely kedvezmény rendsburg ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét a közösségben, ahol elfogadják jó és rossz tulajdonságaival együtt, társaitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik mind tanulmányi, mind pedig egyéb school flört, büszkék a sikereire, megértik, amiben eltér másoktól, nem marad társtalan, átélheti az összetartozás örömét.

Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. Kövesse figyelemmel az osztály légkörét esetleg megmérgező társas konfliktusokat, az egészségtelen versengést egyes tanulók vagy kisebb csoportjaik között, a bármilyen eredetű kiközösítő indulatokat, segítsen e feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében.

Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a tanárok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. Legyen ismerje meg a tanár diák arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére.

Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a diákok közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön pl.

A tanár-diák kapcsolat változásai

Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül — pl. A nevelők hatásköre az iskolán kívül A pedagógus nevelőmunkája elsődlegesen az iskola falai között zajló tevékenységek és az egyéb iskolai rendezvények keretei között valósul meg.

Pedagógiailag kívánatos, hogy a tanár ismerje meg növendékeit sokoldalúan az oktatás helyzetein kívül is.

Hacsak ez nem kerül szembe a tanulók kifejezett kérésével, lehetőségei szerint kapcsolódjon be szabadidős programjaikba, törekedjen minél többféle velük együtt átélhető tartalmas élményre.

Ezáltal hatékonyabban tud segíteni is az esetleg súlyosabb problémákkal küzdő, több figyelmet és törődést igénylő ismerje meg a tanár diák is. A nevelői felelősség, a fegyelmi követelmények az iskolán- és az iskola által kezdeményezett programokon kívül annyiban érvényesíthető, amennyiben a ludwigshafen társkereső hivatali szerepén túl magánemberként zavarják a diákoknak bizonyos rendbontó megnyilvánulásai, ha azok veszélyeztethetik az egészségüket vagy az iskola jó hírét.

A tanárnak kötelessége a házon kívüli közös rendezvények, — színház- múzeumlátogatások, bálok, osztálykirándulások, táborok, stb. Az iskola épületén kívül, már akár annak közvetlen közelében isközlekedési eszközökön, nyilvános szórakozóhelyeken ugyanakkor a tanár hatásköre megszűnik.

A felmerülő magatartási problémák — pl.