Ulla kakas ismerős vers. Polgár Anikó: Nőstényállatok és hóban csikorgó csigolyák - Irodalmi Szemle

ulla kakas ismerős vers quebec társkereső súlyos

Home folyóirat Polgár Anikó: Nőstényállatok és hóban csikorgó Polgár Anikó: Nőstényállatok és hóban csikorgó csigolyák Posted Kezdetben idilli természetlírát művelt, hangja a nyolcvanas évekre elmélyült: a misztikus elemeket a testiséggel, a fennkölt, bibliai nyelvet, az imák nyelvezetét a rockszövegek szókincsével, beszélt nyelvi elemekkel vegyíti.

A verseiben sűrűn előforduló állatmotívumok nem egyszerűen a költői manír részei, az állatok nála nem az ember felsőrendű pozíciójából, kívülről láttatott lények. A költőnő, aki évekig lovászként dolgozott egy vidéki gazdaságban, a magány, a társkeresés témájának egyedi variánsait hozta létre az ember—állat viszonyt tematizáló, a tapasztalati alapokat álomszerű világba helyező műveiben.

Érzékenyen bánik a szabad vers és a prózavers eszközeivel, erőteljes hangsúlyt helyezve a versmondatok dikciójára. Egyes versei az ember és állat közti bensőséges összefonódás krónikái, mások a tükröztetés effektusaira épülnek, az állatéba belelátott embersors vagy az emberbe belelátott állat felcserélhetőségére.

ulla kakas ismerős vers ingyenes társkereső a 44

Gyakran a szövegek megszólítottjai is állatok, s ez olvasáskor az árulkodó pontok kiütközéseihez érve termékeny feszültséget kelt. A költőnő verseivel a kilencvenes években Turczi István Tengeráramok 1, és Szopori Nagy Lajos Kánon az erdőn, antológiáiban találkozhatott a magyar olvasó.

  • Egyetlen táncok linz
  • Polgár Anikó: Nőstényállatok és hóban csikorgó csigolyák - Irodalmi Szemle

Jávorszky Béla a Fölmagasodik hirtelen című gyűjteményében közölt Turkka verseiből egy válogatást, majd ezt bővítette két évvel később kötetté. Az egyes darabokat Turkka összegyűjtött verseinek finn kiadását követve kronologikusan rendezte el, tól ig.

A legnagyobb hangsúlyt a költői indulásra helyezte: a kötetnek mintegy a felét a hetvenes években írt versek teszik ki. Ha összevetjük azt a pár verset, melyek mindkét fordítónál megtalálhatók, úgy tűnik, Szopori és Jávorszky fordításszemlélete között nincs lényegi, a versértelmezést, Turkka költői világának közvetítését alapjaiban befolyásoló különbség.

ulla kakas ismerős vers költségek tenyészteni egyéni svájc

A konkrét megoldásokban természetesen számos ponton találunk eltéréseket, a versek alaphangulata azonban hasonló.

Mindkét fordítót olvasva a versek kiválasztásából, a szóhasználatból adódóan is az az érzésünk, hogy Turkka költészete tökéletesen szemlélteti a finnek természetközeliségéről alkotott sztereotípiákat, s hogy Turkka a természeti jelenségekhez hatalmas olykor romantikus érzelmi töltettel közelít, poétikai szótára pedig kissé elavult.

Ez az avíttság a finn recepció szerint nem jellemzi Turkkát: a kritikusok sokkal inkább meglepő újszerűségét emelik ki. Az életpálya korábbi korszakainak felvillantásához persze időben mindenképpen vissza kell lépnünk, de ha párhuzamként a magyar költészet hetvenes, nyolcvanas évekbeli eredményeire gondolunk Tandori Ulla kakas ismerős vers, Oravecz Imre, Petri György költői újításaira vagy a kortárs költőnők közül a Turkka korosztályához tartozó Takács Zsuzsa költői hangjáraezt a típusú költészeteszményt idejétmúltnak érezzük.

A finn költészetet persze nem kell magyar mércével mérnünk, de amint egy finn költőt magyarul szólaltat meg valaki, máris egy másik porondra, a célnyelvi kultúra közegébe lép, s ott kell helytállnia.

Irodalmi Szemle, 2014

Sirkka Turkka világa misztikus és áradó, s a fenkölt áradást néha csak egy halvány vonal választja el az érzelmesség és az érzelgősség különböző fokozataitól, melyeket Jávorszky Béla fordítása meglehetősen fölerősít. Nézd: vérzik, iszonyúan vérzik a szemem.

ulla kakas ismerős vers a legjobb prezentáció társkereső

Katso: ne vuotavat verta. Némileg más benyomás alakul ki, ha Turczi István antológiáját olvassuk: az érzelmes hangszín mellett erős az irónia jelenléte is, különösen a szintén a Finlandia-díjas kötetből származó kakasos versekben, amelyekhez hasonlókat a másik két fordítónál nem találunk.

A Finlandia-díjas kötet címadó verse Turczinál is, Jávorszkynál is érzelmes hangvételű: ez a szentimentális hangszín az eredetiben is ott van, de ezt ellensúlyozza s a vers alapszituációját bizarrá teszi a tény, hogy a költemény megszólítottja nem egy másik ember, hanem egy állat.

ulla kakas ismerős vers társkereső nő a kerekesszékkel

Ha nem ütköznének ki az árulkodó pontok, azt hihetnénk, hagyományos szerelmes versről van szó. A közhelyességet a fordító azzal ellensúlyozhatja, hogy az állatiasabb, nyersebb elemeket felerősíti. Jávorszkynál ezek a jegyek csak ritkán hangsúlyozódnak, nála a gyöngéd hang a brutális, a nyers ellenében dolgozik.

A tizenkettest az idő- és térképzetek alapjává teszi en­nek érdekében a mitológiai tényeket is módosítja, hiszen Kronosznak nem 12, hanem csak 6 gyereke volta köl­tőnő azonban a 12 olümposzi istent az időből görögül khronosz akarja eredeztetni, és János apokalipszisének 12 kapujú új Jeruzsálemével is összefüggésbe hozni.

Séba fülének és egy vadállat fülének összekapcsolását lehet szó szerint, de lehet metaforikusan is értelmezni; Ulla kakas ismerős vers hasonlattá írja szét, így már az azonosítástól távol kerülünk, s az állati jegyek csak egy szerelmes vers képi síkján, az asszociációk szintjén jelennek meg. Jávorszky viszont az állati aspektusok ellenében itt is igyekezett más módszerekkel felerősíteni az érzelgősséget.

Mindezek ellenére a magyarul megjelent Turkka-kötet sok tekintetben inspiratív lehet. A versekben az érzékszervek közül különösen a szem emelődik ki.

A másik szemébe nézés ember-ember viszonylatban is két világ kapcsolódása; Sirkka Turkka azt sugallja, hogy ilyen értelemben az emberi és az állati közt sincs nagyobb, leküzdhetetlenebb távolság. Az egyik vers beszélője egy hallal néz szembe, a hajóhíd deszkái közti résbe tapasztva arcát Az állattal való szembenézés a tükörbe nézést helyettesíti, hiszen az állatok emberi tulajdonságok és emberi sorsok megtestesítői.

A természeti egység a zenében és a képzőművészetben is megtalálja párhuzamait. A nyitott ablakból kiszűrődő Mozart-zene vagy az ég festésekor Michelangelo ujjára száradt kék festék elveszített s csak a természet színeiben, hangjaiban fellelhető hangulatokról ad hírt. Megszemélyesülnek a tárgyak, épületek és az élettelen természet jelenségei is, személyes vagy történelmi távlatú emberi üzeneteket kódolva magukba.

Érdekeshozzászólások