Svájc- ből származó 40,

Vonatozás Svájcban - Az Emmentáli vasút.

Székhelye Zürich városa. Területe 1 km², lakossága ban 1 fő volt; többségük anyanyelve a német, illetve annak svájci dialektusa.

Mivel a tó mérete idővel megnőtt, az egykori települések ma méteres mélységben találhatók. Zürich városa legalább a római kor óta lakott, neve feltehetően a kelta dur víz szóból származik.

Első írásos említése ből származik Turigus néven. Német Lajos itt alapította Hildegard lánya számára a Fraumünster zárdát, melynek nagy kiterjedésű birtokokat adományozott a mai Zürich és Uri kantonokban.

A zárda apátnői a város fölött is felügyeletet gyakorolták, bár Zürich flörtölni zoom közvetlenül a császár alá rendelt reichsfrei jogot kapott. A városbeli hatalom fokozatosan a gazdag polgárság kezébe került, különösen az os céhlázadás után.

Zürich ben csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. A város ezután kiterjesztette hatalmát, ben megszerezte a mai kanton alsó felét, míg az északi részét a Rajnáig ban vásárolta meg a Habsburgoktól.

A reformáció idején Zürichben volt prédikátor a neves vallásreformátor, Huydrich Zwingli. A napóleoni Helvét Köztársaság felbomlása és a Konföderáció újjászervezése során Zürich kanton nyugati részeit Aargauhoz csatolták.

A kanton alkotmányát ben fogadták, legutolsó módosítása ból való.