Ismerje meg a tanulási műhely judaizmus, Támogassa adója 1%-ával a Laudert!

HATÁRMEZSGYÉN. PROGRESSZÍV KÖZÖSSÉGEK A ZSIDÓ VALLÁSI MEZŐBEN SZÁSZ ANTÓNIA

Különösen azért, mert mélyen gyökerező, tradicionális ideológiák és gyakorlatok megváltoztatására törekszik. A vallási előírások újraértelmezése, a szokások modern igényeknek megfelelő átalakítása, az emancipált női rabbit is megengedő felfogás jókora intézményi és személyes ellenállásba ütközik a többi zsidó vallási irányzat, de még a szekuláris zsidók részéről is. Ennek folytán a progresszív vagy reform zsidók igen ambivalens helyzetben találják magukat.

Világi életükben, munkájuk, mindennapjaik során elfogadja őket a környezetük. Ugyanakkor mások zsidó mivoltuk miatt gyakran kívülállóként, idegenként viszonyulnak hozzájuk, és nem ritkán közvetlen vagy közvetett módon hangot is adnak ennek.

Irodalomjegyzék Előszó ben kezdtem el foglalkozni a zsidó kultúrával. Kutatásaim során találkoztam antiszemitizmussal, intoleranciával, megértéssel, érdeklődéssel, elhallgatásokkal. Észrevettem, hogy vallástalan zsidóknál milyen nagy igény van arra, hogy valami módon kifejezzék zsidóságukat, hogy részesei legyenek ennek az ősi kultúrának, s átérezzék azt, hogy ők egy közösséghez tartoznak, még ha e közösség határvonala valójában elég nehezen ragadható is meg. Érdekelni kezdett, ki milyen módon próbálja újraértelmezni zsidó és magyar identitását; egyáltalán, mi határozza meg identitásukat és identitáskeresésük útját, milyen identitásválasztási lehetőségeik vannak a mai Magyarországon.

Ám ugyanilyen attitűddel viseltetnek irántuk a többi zsidó vallási irányzathoz tartozó szervezetek, és a más felfogású zsidó emberek is. A progresszív közösségek egzisztenciális helyzetük stabilizálása, zsidóként való hivatalos elismertetésük, valamint magyar és zsidó identitásuk, továbbá modern életvitelük és igényeik harmonizálása végett komplex integrációs stratégiákat dolgoztak ki.

A zsidó vallási és világi mezőben való érvényesülésük, a mezőben zajló milyen jó társkereső ügynökségek változó viszonyok interpretálásához tanulmányomban szeretném feltárni a szervezeti elutasításuk hátterében meghúzódó érdek- és értékütközéseket, bemutatva, miképp manifesztálódnak a vizsgált mezőben.

Másfelől pedig szeretnék rámutatni arra, milyen értékek és érdekek okán jönnek létre a szakadások mellett új összefogások, és mutatkoznak meg a személyes vagy szervezeti elfogadás, illetőleg a beilleszkedés első jelei.

A tanulmány hátteréül szolgáló kutatás egyfelől a hazai progresszív zsidó közösségekben végzett több éves, résztvevő megfigyelésen alapuló terepmunka, másrészt a zsidó mezőben folytatott kvalitatív vizsgálat, média- és dokumentumelemzés eredményeire támaszkodik.

A progresszív judaizmus rövid bemutatása Az irányzat kialakulása A zsidóságban mindig is voltak újító mozgalmak, de a legmarkánsabb változást a liberális judaizmus indította el, amely az as évek Németországában bontakozott ki. Újfajta vallásfilozófiáját a német és osztrák zsidó felvilágosodás nagy gondolkodói fektették le, köztük Martin Buber, Gershom Scholem, Franz Rosenzweig vallásfilozófusok.

Az es években német hatásra, hasonló alapelvek mentén fejlődött ki a reform judaizmus az Amerikai Egyesült Államokban s ott is terjedt el leginkább, mivel életképes 1 LÖWY 2 Szász Antónia választ adott az amerikai kultúra növekvő szekularizációjára és az asszimilációs nyomásra.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus

A WUPJ ma Amerikában, Izraelben, Nyugat-Európában és több keleteurópai országban összesen 42 országban képviselteti magát; több mint zsinagóga a tagja és 1,7 millió hívő tartozik hozzá ezzel a progresszív judaizmus, követőinek számarányát tekintve, a legnépesebb zsidó vallási irányzat a világ zsidóságán belül.

Magyarországon két közösség a WUPJ társkereső egyetlen nő limoges tagszervezete. Sokáig az egyetlen ilyen magyarországi szervezet az től egyesületként, decemberétől pedig hitközségként bejegyzett Szim Salom Progresszív Zsidó Közösség volt, élén egy női rabbival júniusában a tagság egy része kivált, és megalakította a Bét Orim Progresszív Zsidó Közösséget, amely ben tett szert hitközségi státuszra, vallási vezetője Raj Ferenc rabbi a berkeley-i Beth El hitközség nyugalmazott rabbija lett.

A Tórát Mózes öt könyvét nem isteninek, vagy Isten által diktált, hanem isteni ihletettségű, de emberek által írottnak tételezik, így az összes tórai törvény betartását nem tartják kategorikus kötelességüknek. Explicit módon kinyilvánítják azt, hogy számukra bizonyos vallási előírások, parancsolatok prioritást élveznek, míg másokat mellőznek, mivel azokat csupán egy adott történelmi korban abban, amelyben leírták őket ismerik el relevánsnak.

Szerintük mindenkinek jogában áll a parancsolatokat néhány alapvető előíráson túl a maga számára hierarchikusan rendezni, s nem kérik számon azok betartását így például azt sem, hogy valaki kóser háztartást vezete.

Eltérően viszonyulnak a zsidó tradícióhoz is: mint értékes örökséget, céljuknak tekintik megismerését, azonban nem tartják állandónak és megváltoztathatatlannak, sokkal inkább folyamatosan változónak, amely reagál a társadalmi változásokra, és az egymást követő nemzedékek tapasztalatait, a szekuláris világban megjelenő, számukra értéket képviselő ideákat is magába építi.

Ideológiájuk és a tradícióhoz való eltérő viszonyulásuk folyománya a vallási törvények újraértelmezése, a szertartások bizonyos mértékű racionalizálása számuk csökkentése, hosszuk lerövidítése, a hagyományos ismerje meg a tanulási műhely judaizmus időpontok elcsúsztatásahogy a modern ember életritmusának jobban megfeleljenek, továbbá az emancipáció érvényre juttatása a hitéletben, amelynek révén a férfiak és a nők egyenlő eséllyel tölthetnek be bármely közösségi vagy zsinagógai posztot, akár a rabbi hivatását is.

Úgy gondolják, hogy az ideológiai elemeknek és a rituális gyakorlatoknak a mai embert megszólítónak kell lenniük, ezért megváltoztatatása, új elemekkel való gazdagítása megengedhető.

Nem ragaszkodnak az imák eredeti szövegéhez, olykor formai újításokkal a mai kornak megfelelővé és személyessé teszik, sőt, elfogadhatónak tartják újabb imák ismerje meg a tanulási műhely judaizmus is pl. Függelék 3 Határmezsgyén. Progresszív közösségek a zsidó vallási mezőben kell elkülönülve ülniük, felmehetnek a Tórához a hetiszakaszok olvasásakor, magukra ölthetik az imaszíjakat, imarojtokat és az imasálat amit a hagyományos, bevett irányzatokban nem szokás.

Az egyenjogúság a házasság körüli jogokban és szokásokban is megmutatkozik. A hagyományos zsidó esküvőn a mennyasszony lényegében passzív, és a házasságlevél csupán a férj anyagi kötelezettségeit tartalmazza általános ismerősök mutató bonn szemben. Mezei város találkozó reform esküvőn a házasulandók egyenrangú, aktív félként vesznek részt, és a házasságlevél kölcsönös kötelezettségeiket rögzíti a szeretetre és a törődésre.

Hagyományosan a válás vallási eljárását héberül: get csak a férj kezdeményezheti. Ha ezt nem teszi, akkor a nő legyen akár polgárilag elvált vallási értelemben továbbra is volt férjéhez van kötve. Amennyiben újraházasodik, a második házassága tiltott kapcsolatnak minősül.

Az e kapcsolatból született gyerekeknek tilos elfogadott kapcsolatból születettel házasodniuk. A progresszív zsidóság igazságtalannak tartja ezt a törvényt, és semmisnek tekinti.

  1. Délutáni programok Tagozataink Intézményünkben óvoda, általános iskola és gimnázium működik.
  2. Thuraya egyetlen ismétlő

Több külföldi hitközségnél a nő hivatalos írást getet adhat volt férjnek arról, hogy vallási értelemben is semmis a frigyük. A progresszív mozgalom kialakulásának, illetve megjelenésének társadalmi motívumai Ha megvizsgáljuk a vallási megújhodás említett liberális, reform, illetve progresszív változatait, azt találjuk, hogy mindegyik gyökerénél makroszinten bekövetkező társadalmikulturális változások állnak, illetve mikroszintű átalakulások: a vallási megújhodást képviselő csoportok társadalmi helyzetének, értékeinek és értékítéleteinek, intencióinak megváltozása.

A vallási megújhodáshoz vezető, világszerte tapasztalható motívumok közül kiemelendő a modernizáció, a gondolati szabadság általános kívánalma, az emancipáció mind szélesebb körű kivívása, a zsidóságnak a többségi társadalomba történő, egyre fokozódó asszimilációja, a szekularizáció növekedése, egyúttal az ezzel szinte párhuzamosan megjelenő újra vallásosodási igény.

Az egyéni késztetések, attitűdök és igények ezen túlmenően nagyon változatos képet mutatnak a különböző régiók és személyek eltérő történelmi tapasztalata, társadalmi-kulturális helyzete okán. Magyarországon nem csupán a zsidóság tekintetében, hanem általában is elmondható, hogy a rendszerváltozás felerősítette a már korábban elkezdődő folyamatokat. Angelusz Róbert és Tardos Róbert rámutatott arra, hogy a szocialista rendszer felbomlásának egyik legjellegzetesebb tünete volt az, ahogyan Magyarországon az as évektől kezdve sorra jöttek létre különféle csoportok, egyesületek, szerveződések, mozgalmak, vallási közösségek stb.

Az emberek vállalni kezdték korábban illegitim, üldözött vagy ismerje meg a tanulási műhely judaizmus identitásaikat, a múlthoz, a tradícióhoz, a korábban elítélt szokásokhoz vagy eszmékhez való ragaszkodásukat.

A legkomolyabb elmozdulás a hívő identitás nagyarányú növekedése, csaknem megduplázódása volt, ami a korábban lefojtott, illetve a nyilvánosság elől némileg elrejtett vallásos érzelmek felszabadulásával hozható összefüggésbe. A szekuláris világ változásaira és kívánalmaira érzékeny progresszív mozgalom ezt a harmonizációt deklarált céljai közé sorolta. A korábbi traumák feldolgozásán túl példát kíván nyújtani arra, hogyan lehet pozitív zsidó identitást felépíteni a zsidó tradíció megismerésén, a zsidó vallási ismerje meg a tanulási műhely judaizmus kulturális életben való részvételen keresztül.

A progresszív judaista szemlélet és gyakorlat fogadtatása A legtöbb zsidó irányzat a egyetlen párt berlin péntek szemléletet és gyakorlatot elfogadhatatlannak tartja, minthogy számukra a zsidó törvények által kijelölt zsidó út, vagyis a háláchá, egységes egészként követendő etalon, a tórai törvények pedig isteniek, ezért betartásuk kötelező.

Továbbá, sokan gondolják úgy, hogy a diaszpórában élő zsidóságot évszázadokon át a zsidó tradíció fenntartása, képzett partner search. ch hagyományos értékek szerint való életvitel, a zsidó tanítások által közvetített normák szigorú betartása őrizte meg.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus

Ezért érthető módon a progresszív irányzat ideológiája és gyakorlata rendkívüli intézményi és személyes ellenállásba ütközik más irányzatok, de még a szekuláris zsidók részéről is. A hagyományos ortodox vagy konzervatívilletve progresszív felfogás, érték- illetve normarendszer sok szempontból különbözik egymástól, eltérnek értékpreferenciáik is. Ezért bizonyos tetteket és normákat törvényeket, előírásokat, kötelezettségeket a különféle zsidó vallási irányzatok követői eltérőképpen ítélnek meg.

Azonban nem mondhatjuk azt, hogy egyik nézőpont vagy gyakorlat jobb vagy rosszabb a másiknál. A jó és értékes mindig valamely normarendszer elvárásainak, tehát valamilyen standardnak, mércének, kívánalomnak való megfelelést jelent.

Az adott társadalmi és normatív kontextus határozza meg tehát, hogy milyen minősítést kap egy cselekedet. S az adott kontextusban az eltérő minősítések értelme megérthető, felfejthető. A progresszív judaizmus követői a reformzsidók a zsidóság eltűnéséről, illetve megtartásáról is eltérően vélekednek, mint az ortodox vagy konzervatív irányzat követői.

Úgy látják, hogy a tradícióőrzők száma nyilvánvalóan rohamosan fogy, mozgalmuk viszont az asszimilált rétegek számára a megnövekedett szekularizáció közepette is alternatívát nyújt a zsidó vallás és hagyomány megismerésére és követésére, ezáltal pedig komoly szerepet játszik a zsidó hagyományok megőrzésében, a teljes zsidó identitásvesztés elkerülésében.

Ezzel lehetőséget ad sok, magát zsidónak valló személynek arra, hogy saját érték- és normarendszerét a zsidó hagyományok szellemében építhesse fel, átélhesse zsidósága pozitív töltetét, és zsidóságának gyakorlását modern életvitelébe illeszthesse. A zsidóság megtartása, a hagyományok őrzése azért sarkalatos pont, mivel a közösség túlélése rendkívül fontos. A zsidóság tekintetében ez a diaszpórában a szekularizációval, kulturális keveredéssel, modernizációval veszélybe került.

A hagyományosan bevett irányzatok úgy látják, a progresszív mozgalom változtatása, hagyományos normáktól és értékelési szempontoktól való eltérése, továbbá, a emberek tudják delmenhorst a hagyományos értékrendre való nevelés ezt még inkább veszélyezteti, elbizonytalanítja. Emiatt a tágabb zsidó közösség egy 5 vö. Progresszív közösségek a zsidó vallási mezőben nagy része a progresszív irányzat képviselői iránt ellenszenvvel viseltetik, intézményeiből ha csak lehet elutasítja.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus

Magyarországon a dualizmus óta az ún. E szervezet tartja a kapcsolatot a kormányzattal, dönt a befolyt pénzek szétosztásáról. A Mazsihisz a progresszív mozgalmat és a hazai progresszív közösségeket nem fogadja el zsidó vallási szervezetként. Ez az elutasítás egyfelől egzisztenciálisan ellehetetleníti a progresszív közösségeket, akik külföldi támogatásra szorulnak e támogatások nem kiapadhatatlanok, folyamatosan kell tehát törekedniük saját létfeltételeik megteremtéséremásfelől megkérdőjelezi zsidó státuszukat.

A magyar zsidó besorolás és önbesorolás kérdése A magyar zsidó fogalma igen komplex több tényezőből áll, amelyek mindegyike megszavazható vagy elvitatható, illetve eltérő súllyal, előjellel eshet latba. A magyarság definiálása is sokrétű.

Navigációs menü

A zsidóság meghatározása még kevésbé egyértelmű, viták tárgyát képezi ma is. A zsidóság nem határozható meg népként, vagy vallásként, mert hiányoznak hozzá azok az alapvető kritériumok, amelyek szerint a modern tudomány meghatároz egy népet vagy vallást.

A zsidó vallási törvény szerint zsidó az, akinek anyja zsidó vagy vallási bíróság előtt betért a zsidó vallásba. Izrael alkotmánya zsidónak fogad el bárkit, akinek van zsidó nagyszülője. Amiként sokféle zsidó identitás létezik, úgy a zsidóságnak, a zsidó mivoltnak is sokféle meghatározása lehet és van forgalomban : vallási, etnikai, kulturális, származási, családhoz kötődő, érzelmi, nyelvi stb.

Egyéb meghatározások is léteznek: zsidó az, aki a önmagát annak tartja, b akit a zsidók annak tartanak, c akit a környezete annak tart. Csepeli gondolatmenetén továbbhaladva, az egyedül feszültségmentes állapot az, ha a háromféle besorolás megegyezik.

Vagy ha egy vegyes házasságból származó, önmagát magyar zsidónak valló, zsidó identitással rendelkező embert a vágyott zsidó közösség nem fogad el zsidónak vallási alaponmíg tágabb környezete zsidónak tartja. Illetve, ha valakit zsidó vallásgyakorlóként nem fogadnak el magyarnak, stb.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus

Fontos kérdés tehát, hogy ki határozza meg a progresszív zsidó egyének, illetve közösségek magyarságát, illetve zsidóságát, s ezek a meghatározások milyen súllyal szerepelnek egymás mellett, vagy egymással szemben, valamint milyen és mekkora hatást gyakorolnak az adott entitásra.

A besorolást végző lehet tehát: a önmaga tovább árnyalja a képet, hogy hol, mikor, egyéni vagy közösségi szinten történik-e az önbesorolás pl. A progresszív közösségek esetén további feszültséggel jár, hogy a zsidó vallási mezőben épp vallási értelemben kérdőjelezik meg a zsidóságukat szervezeti, közösségi, és adott esetben nem ritkán egyéni szinten.

Miközben e közösségek és egyének azért fordultak zsidóság felé, hogy zsidó identitásukat felépítsék, megerősítsék, kifejezzék.

Belépéshez használhatja a közösségi fiókját is!

A hazai progresszív közösségek nézete és gyakorlata az, hogy nyitva állnak a vegyes házasságban élők előtt, az önmagukat nem vallási, hanem kulturális vagy egyéb értelemben zsidónak vallók előtt. Ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy legitim zsidó szervezetként elismerjék őket.

A hazai progresszív zsidó közösségek integrációs stratégiái az elmúlt évtizedekben A kezdetek : a zsidó kultúra iránti érdeklődés, a kulturális tanulás időszaka A progresszív közösség leendő alapítói az es években mentek el a József körúti rabbiszeminárium péntek esti kiddusaira szombat fogadási szertartásairamajd Raj Tamás rabbi körül kialakult egy tanulókör, ahol zsidó kultúráról, vallásról, filozófiáról tanulhattak tól: a progresszív ideológia és gyakorlat megismerése A rabbiszemináriumban találkoztak egy progresszív zsidó házaspárral, akiknek személyisége, életvitele rendkívül szimpatikus lett számukra.

A házaspár segített abban, hogy útmutatást és gyakorlati segítséget kapjanak a zsidó kultúra progresszív szemléletű gyakorlásához. Londoni progresszív zsidó fiatalok tartottak nekik előadásokat és rítusokat Budapesten, majd pedig Londonban. Egy évet kérdések megismerni munkatársa náluk egy segítő rabbi is ben a kis közösség egyik ismerje meg a tanulási műhely judaizmus kedvet kapott ahhoz, hogy rabbinikus tanulmányokat folytasson a londoni Leo Baeck College-ban.

Az angol támogatók szorgalmazására vallási tevékenységet is végző egyesületté, a progresszív világszervezet WUPJ tagszervezeteként. Ezt azonban nem mindenki akarta, így végül azok alapították meg az egyesületet, akik úgy érezték, hogy a névadás egy fontos dolog, s azzal, hogy formálisan is megalakulnak, erősítik a saját identitásukat és belső erejüket, ugyanakkor a zsidóságukat a zsidó vallási hagyományban gyökerező rítusokban is szeretnék megélni.

Megalakulásuk után több mint 10 évig szembesültek és küzdöttek jogi és politikai elismerésük hiányával, egyéni és intézményi ellenszenvvel, elutasítással, illetve a társadalmi diskurzusból való kizártsággal. Megoldást kellett tehát találniuk számos, jórészt ebből adódó problémájukra. Anyagi helyzetük bizonytalan, nincs saját zsinagógájuk, a megszerzésért folytatott lobbitevékenység sok nehézségbe ütközik.

Saját rítusaik szerint való temetkezésük jogi helyzete megoldatlan.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus

A rituális fürdő szabad használata nincs biztosítva a számukra. Progresszív közösségek a zsidó vallási mezőben : dilemma: önálló egyházi státusz vagy a Mazsihisz-tagság lenne kedvezőbb? A rabbinő ban fejezte be londoni tanulmányait, és ben iktatták be Budapesten.

Felvetődött, hogy az immár vallási vezetővel rendelkező közösség önálló egyházzá alakuljon-e, vagy inkább kérje tagfelvételét a Mazsihiszbe ban a közösség felvételi kérelmet nyújtott be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez, minthogy a kormányzattal való kommunikációt és az állami pénzek elosztását ez a neológ szervezet végzi.

Ebben kinyilvánították, hogy a Szim Salom közösség természetszerűleg a magyar zsidó hitközségek sorába tartozik, s mint ilyen, igényli, hogy a közösséget a Mazsihisz autonóm tagozatként fogadja tagjává. Ám kérelmüket elutasították azzal az indokkal, hogy a Szim Salom gyakorlata ellentétes a Mazsihisz alapszabályában foglaltakkal.

Adománygyűjtő akció

Az elutasítás indoka érték-norma alapú volt, ám hátterében financiális, intézményi okok, a szerep-egalitárius szellemiségtől és a női rabbitól való ódzkodás álltak, valamint a híveik elvesztésétől való félelem, akik esetleg liberálisabb közösséghez csatlakoznának. Sokan aggódtak és aggódnak a zsidóság, a zsidó tradíció eltűnése, a környező társadalomban való feloldódás, illetve a túlzott liberalizmus miatt.

Mivel nemzetközi nyomásra sem vált kedvezőbbé a fogadtatásuk, ismét felvetődött a közösség egyes tagjaiban az önálló egyházzá alakulás gondolata. Az elutasítás okán magas rangú amerikai reform rabbikból álló delegáció érkezett Budapestre, hogy látogatásukkal előmozdítsák a progresszív irányzat népszerűsítését, valamint legitimitásának elismerését.

  • Elismerések és előítéletek kereszttüzében – Wikiforrás
  • Lauder Javne Iskola
  • Duna | MédiaKlikk

Ám azt nem támogatták, hogy a közösség önálló státuszú egyházzá alakuljon. Többek között azért sem, mert ez a zsidó egység megbontásaként lett volna értelmezhető. Hangsúlyozták, hogy a WUPJ fél évszázados hagyománya szerint a tagzsinagógák liberális beállítottságuknak megfelelően párbeszédre törekednek más irányzatok képviselőivel, illetve integrálódni próbálnak a föderatív szervezetekbe.

ismerje meg a tanulási műhely judaizmus

Ez legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban sikerült. A közösség újragondolta stratégiáját. A közgyűlésen kimondták, hogy egy külön egyház alapításával nem égetik-e föl maguk mögött azt a hidat, mely [egyszer talán] a Mazsihiszhez köthetné őket.

Egyetlen életút sem értelmezhető a történeti háttér ismerete nélkül. Mivel az mindig tartalmaz olyan eszmetörténeti forráspontokat, melyek egyúttal történelmi forrópontok is: az egyéni és közösségi sorsfordulók eredőinek ütközőzónáját képezik. Ranschburg Pál sikeresként és tragikusként egyaránt olvasható életét érdemes ezért a családtörténeti dokumentumok és a történeti háttér egybevetésével szemügyre venni. Már csak azért is, mert ha megoldásokat nem, de megfontolásokat mindenképpen kínálhat a mai eszmetörténeti és tudományelméleti dilemmák útvesztőiben.

A WUPJ képviselői biztosították őket arról, hogy támogatni fogják a közösséget a tagfelvételben. Kérelmük azonban ben végleges elutasításra talált.

Erről februárjában az alábbi nyilatkozatot adták ki: Tisztelt Vezetőség, Kedves Hittestvéreink! Kijelentjük azonban, hogy a Szim Salom mozgalom a tradicionális neológ hagyományoktól alapjaiban különbözik, ezért hitközségként nem ismerhetjük el, felvételét a Mazsihiszbe nem fogadhatjuk el. E nyilatkozat értelmében a Mazsihisz Vezetősége a Szim Salom Egyesület felvételi kérelmét elutasítani kénytelen. Egyúttal értesítjük Önöket, hogy Egyesületüket társadalmi szerveződésként, a Magyarországi Zsidó Civil Szervezetek nyilvántartásába vettük.

Biztosítani kívánjuk Önöket, hogy a Mazsihisz teljes jó szándékkal viseltetik munkájuk iránt, és mindenkor örömmel néz elébe a magyarországi zsidóság érdekében az Önökkel történő közreműködésnek. Jelen levélből egy példányt ismerje meg a tanulási műhely judaizmus a World Union for Progressive Judaism, European Region-nek küldött válaszunkhoz.

Tisztelettel: Tordai Péter elnök Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató bejegyzik a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget A sorozatos elutasítások folytán a Szim Salom közösség saját kezébe vette problémáinak rendezését. Erős hangsúlyt fektettek gazdasági és kulturális menedzsmentjükre, a közösségépítésre és a külkapcsolatok erősítésére, partnerségek létesítésére.

Mivel hitéleti tevékenységük is egyre intenzívebbé vált, ben hitközségi minőségben jegyeztették be magukat. Az önálló egyházi státuszt ekkor már a progresszív világszervezet sem ellenezte. Jóllehet a több résztvevő explicit módon vagy ironikus formában, de kifejezte elhatárolódását a rabbinőtől és közösségétől, mégis fontos változás történt: részesei lettek a zsidóságról folyó és zsidóságon belüli társadalmi diskurzusnak. Egy szerencsés érdekegyezés okán további rendezvényekre is eljutottak, és elismertségre is szert tettek.

Úgy érezték, a hazai zsidóság sokszínűségét a Mazsihisz nem tudja és nem is óhajtja képviselni, így hát új összefogásra van szükség. Közösen szervezték meg a Párbeszéd a zsidóságról című konferenciát november között a Ismerje meg a tanulási műhely judaizmus Tudományos Akadémián.

Progresszív közösségek a zsidó vallási mezőben irányzat amerikai, ún. Vallási vezetője a Kaliforniában élő, s onnan az év felében hazalátogató Raj Ferenc reformrabbi a berkeley-i Beth El hitközség nyugalmazott rabbija lett. Raj Ferenc hazánkban és külföldön is ismert rabbi, a történettudományok doktora, aki a budapesti Rabbiképző Intézetben végzett.

Az ügy már a napi sajtóban is hangot kapott, vagyis kikerült a szélesebb nyilvánosság elé. Magyar Zsidó Kongresszust. A magyar zsidók on-line fórumain 10 megfogalmazódott a kétség a tekintetben, vajon mennyiben tekinthető ez a kongresszus érdeminek, s mennyiben kívánja csupán a látszatot fenntartani.

A Szim Salom és a Bét Orim közösség a szétválásuk okozta feszültség dacára egy közös cél érdekében novemberben összefogtak, és közös nyilatkozatot tettek közzé az ún.

Érdekeshozzászólások